És ez az a pont, ahol nem is bánom, hogy véget érnek a Kirk filmek. Biztos borzasztó izgalmas intergalaktikus környezetbe átültetve látni egy rakás politikai szituációt, amik teljesen idegenek minden huszadik századi történéstől és csak a véletlen műve minden hasonlóság, de én nem ezért szerettem meg az Űrszekereket.
Az az idealista, tudásközpontú és emberi érzésekben bővelkedő, valahol gyermekien naiv és az őszinteségre törekvő Föderáció egy szerethető jövő, egy olyan cél, amiben az ember szívesen elmerül.
Az a jövő, ahol ugyanúgy politikai és ideológiai szélmalomharcokat vívunk és újabb és újabb áldozatok lesznek a jobbra törekvő döntéshozókból, az nem egy kedvcsináló mozi.
Ha már csak azzal lehet a Star Trek elé leültetni az embereket, hogy belekeverjük a mindennapjaink intrikáit a jövőképbe is, akkor jobb is abbahagyni.