Amikor először láttam a filmet, nem igazán voltam tudatában, hogy ez egy Shakespeare mű (én tudatlan :D). Persze jelzik az elején, de valahogy akkor nem arra fókuszáltam :D :D :D . Szóval, már az elején magával rántott a mű. Élveztem minden pillanatát, a helyszín gyönyörű, és a kicsit modernebb feldolgozás sem rontja el az összhatást, és az a dal……. <3 <3 <3. A film legjobb pillanatai kétség kívül Benedek és Beatrice szócsatái. Látszik, hogy a színészek összeszokott párost alkottak az életben is. Gyönyörűek (voltak) együtt. A mai napig az egyik kedvenc Shakespeare adaptációm, rengetegszer láttam. Sőt, nemrég a tévét kapcsolgatva, véletlenül rábukkantam egy régi, színházas felvételre, ahol Haumann Péter volt Benedek, és én tudtam a szöveget (no, nem mindent, de sokat, főleg ennyi év távlatából) :O :O :O