Filmtörténet zóna

sipiarpi 
Filmtörténet

1. Oscar gála
1929. május 16-án tartották a Roosvelt Hotel Blossom termében az első díjkiosztót, aminek házigazdája Douglas Fairbanks volt.
1927. augusztus 1 és 1928. július 31 közötti filmek versenyezhettek. 12 kategóriában, 3-3 jelölt volt, bár végül Chaplint kivették 4 kategóriából és különdíjat kapott, akárcsak a Warner Brothers, akik a Dzsesszénekesért vehették át a különdíjat. Louis B. Mayer hatására megosztoztak a díjakon, minden stúdió kapott. Az estre 5 dollárért még bárki bejuthatott, így 270 vendég várta a díjosztót. Ez volt az egyetlen gála, amit nem közvetített a média. Az ekkor még névtelen szobrokat 15 perc alatt osztották ki.

LukeSkywalker 
Filmtörténet

1919-ben Mary Pickford, Douglas Fairbanks, Charles Chaplin és D. W. Griffith megalapította a United Artists-t, mellyel független gyártású filmjeiket akarták forgalmazni. Olyan híres producerek dolgoztak a cég égisze alatt, mint Korda Sándor, David O. Selznick és Samuel Goldwyn, a Paramount Pictures, majd a Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) stúdió alapítója.
A cég a csőd szélére jutott, ezért a 40-es években eladták két New York-i ügyvédnek, majd több tulajdonosváltást követően a United Artists 1981-ben beolvadt az MGM-be, mely részeként ma is működik.

(A képen balról: D. W. Griffith, Mary Pickford, Charles Chaplin (ülve), Douglas Fairbanks a United Artists stúdió alapító okiratának aláírásakor. A háttérben balra Albert Banzhaf és Dennis F. O'Brien ügyvédek.)

Kapcsolódó művészek: Mary Pickford · Douglas Fairbanks · Charles Chaplin · D. W. Griffith

sipiarpi 
Filmtörténet

1927-et írunk amikor egy baráti vacsorán az MGM filmstúdió vezetője, Louis B. Mayer és illusztris vendégei azon tanakodtak, hogy szükség lenne egyfajta szakmai szerveződésre, amely a filmipar érdekképviseletét látná el. Ez a gondolat valósult meg mikor létrehozzták a Filmművészetek és Tudományok Akadémiáját (Academy of Motion Picture Arts and Sciences) 1927. május 11-én. Az alapító 36 alkotó közt megtalálható Cecil B. DeMille, Raoul Walsh, Mary Pickford és az akadémia első elnöke Douglas Fairbanks. Ez az intézmény osztja ki 1929-től kezdve az Oscar-díjat (hivatalos nevén Academy Award).

Kapcsolódó művészek: Louis B. Mayer · Cecil B. DeMille · Raoul Walsh · Mary Pickford · Douglas Fairbanks

sipiarpi 
Filmtörténet

A korai időkben a franciáknak vezető szerepe volt a mozizásban. A Pathé fivérek, Charles és Émile, saját filmeket gyártottak és forgalmazták a sajátjaik mellett másokét is. A Gaumont cég főleg filmhíradókat készített, de idővel a forgalmazásban megelőzte versenytársait.
Az első időkben az életképek voltak a filmre vett jelenetek, ezek ha rendezve is voltak, nem volt feltűnő. A rendezett történetmesélés még színházi alapokon nyugodott, de a látványban már megjelentek a trükkök. A legkorábbi mestere Georges Méliès volt ennek a technikának, sokat ő maga talált ki. Legjobb példa trükkjeire az Utazás a holdba (1902) című műve.
https://www.youtube.com/watch…

Kapcsolódó filmek: Utazás a Holdba (1902)

Utazás a Holdba (1902)

Kapcsolódó művészek: Georges Méliès

1 hozzászólás
sipiarpi 
Filmtörténet

1898-ban így jött a Mikulás.
(Ez a Mikulás második megjelenése mozgóképen. Az első egy évvel korábbi, de arról nem találtam videót. Még.)

Update: Ez az első fennmaradt film, ahol Santa Claus szerepel.
https://www.youtube.com/watch…

Kapcsolódó filmek: Mikulás (1898)

Hirdetés
sipiarpi 
Filmtörténet

Nagyjából egy időben többen is föltalálták a mozgófényképet: Németországban Max Skladanovsky, Franciaországban a vegyigyáros-kémikus Lumiére-ék. A filmvetítésre mint a tudományos megfigyelés eszközeként tekintettek. Arra készítették a felvevőket, hogy a szakemberek tanulmányozhassák a madarak röpülését, a virágok nyílását, a mozgássérült emberek járását, az állatok viselkedését. Edison anyagi megfontolásokból nem a vetítést favorizálta, ahol többen nézhetik a filmeket, hanem az otthoni egyszemélyes filmezésben látta a jövőt, ami a fonogáf mintájára működött volna, amihez hetente kellett volna megvenni a filmet. A Lumiere fivérek, Auguste és Louis, az Edison-féle gépet véve alapul megcsinálták a saját technikájukat, amivel már egyszerre többen is nézhették a mozgóképeket. Az első nyilvános vetítést 1895. december 28-án tartották 33 fizető néző előtt a párizsi Grand Café-ban, ezt tekintjük a mozi születésének. Korábban már volt közönség előtti zártkörű vetítés, de az tudományos közönségnek és nem fizető vendégeknek. Voltaképpen tehát a mozi születése a mozijegy születése is egyben.
Tíz filmet vetítettek, köztük az újrafűzés miatt rövid szüneteket tartottak. Az első A munkaidő vége volt, mely a lyoni Lumiére-gyár kapuján kitóduló munkásokat mutatta. Látható volt A kisbaba reggelije és A megöntözött öntöző. A vonat érkezése, melyet sokan az első filmnek vélnek, nem szerepelt az első Lumiére-vetítés programján.

Kapcsolódó filmek: Megöntözött öntöző (1895) · A munkaidő vége (1895) · A vonat érkezése (1896)

Megöntözött öntöző (1895) A vonat érkezése (1896)

Kapcsolódó művészek: Auguste Lumière · Louis Lumière

sipiarpi 
Filmtörténet

Edison kinetoszkópja már rövid filmek lejátszását tette lehetővé. Ez tulajdonképpen egy szekrény, amibe az érdeklődő – pénzbedobás után – belekukucskálva egy filmszalagra rögzített mozgóképet láthatott. Ebben már fényképezésre alkalmas rugalmas hártya pörög (film=hártya).
Edison nevéhez kapcsolódik a 4:3 arányú téglalap alapú filmkocka és a film szélén alkalmazott lyuksor, a perforáció, amely lehetővé tette a filmszalag egyenletes továbbítását felvétel és vetítés közben. Filmjei pár másodpercesek voltak csak.
Az első filmes csókot is az ő filmgyára készítette 1896-ban. A mindössze 18 másodperces filmecskén May Irwin és John Rice csókja látható a The Widow Jones című Broadway-musical utolsó jelenetéből.
https://www.youtube.com/watch…

Kapcsolódó filmek: A csók (1896)

sipiarpi 
Filmtörténet

A Roundhayi kerti jelenet 1888-ban készült, ezt tekintik az első fennmaradt filmnek, mivel itt már több kép elkészítésére alkalmas kamerát használtak. Két másodpercnyi anyag maradt fenn belőle, eredetileg két perces lehetett. Papír szalagra készítette Louis Aimé Augustin Le Prince.
Szereplői: Adolphe Le Prince (Le Prince fia), Sarah Whitley (Le Prince anyósa), Joseph Whitley és Harriet Hartley. A cselekmény mindössze annyi, hogy a szereplők körbe járnak és nevetnek.
A gép azonban elveszett, mielőtt elterjedt volna a világban.
https://www.youtube.com/watch…

sipiarpi 
Filmtörténet

Eadweard Muybridge 1878-ban Leland Stanford megbízásából 24 egymás mellé helyezett fényképezőgéppel fázisfelvételeket készített egy száguldó lóról, hogy megtudja, létezik-e olyan pillanat, amikor a vágtató ló mind a négy lába elemelkedik a földtől. (igen, mikor maga alá húzza őket, így a régebbi festményeken hibásan ábrázolták a lovak futását. pl: http://www.studioantiquesandfineart.com/items/1339819/1…)