Filmtörténet zóna

Szabó István: Százéves a mozi – filmlista: https://bit.ly/2Gn11QZ
**********************************************************************************
Volt egyszer a magyar televízióban „Százéves a mozi” néven Szabó István válogatásában egy sorozat a magyar és a nemzetközi filmtörténet remekeiből, amely 1995. szeptember 10-től 1996. október 11-ig tartott.
Ennek a sorozatnak a filmjeit gyűjtöttem most egybe – mivel másképp nem lehetett föllelni – és osztom meg veletek.
Döntően csak játékfilmet tettem bele ebbe az általam felderített listába, tudniillik a sorozatban sok a film történetéről, neves rendezőkről vagy színészekről szóló dokumentumfilm is szerepelt.
Ez alól kivétel néhány olyan dokumentumfilm, amely a saját művészi értékén került be a válogatásba.

A listát a http://anoblogja.blogspot.hu/p/retro-tevemusor.html archív tévéműsorai (nagy köszönet érte!), valamint az 1996-os és 97-es Filmévkönyv alapján kézi keresgéléssel vadásztam össze (a keresésben a „Százéves a mozi” és a „100 éves a mozi” egyformán előfordult).
Itt a két filmévkönyv linkje is:
http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/589315/d…
http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/589318/d…
Azt gondolom, hogy a két adatbázis alapján 99%-os biztonsággal mindent megtaláltam, amit szerettem volna, de egyrészt a dokumentumok is hibázhatnak, meg persze én is.

Ide most a filmlistát a legfontosabb információkat tartalmazó formájában teszem fel 174 filmmel keletkezési sorrendjük szerint, illetve aki kicsit részletesebb adatokra kíváncsi, azoknak kitettem letölthető formában a poszt legtetején lévő linkre is.

Néhány érdekesség:
A legtöbb film évtized szerint a 60-as évekből, rendező szerint Truffaut-tól, nemzet szerint az amerikaiaktól van. A 174 filmből 29 magyar, 104 fekete-fehér, ezen belül 15 némafilm.
Jó bogarászást!

1. Türelmetlenség 1916 D. W. Griffith
2. Dr. Caligari 1919 Robert Wiene
3. A halál kocsisa 1921 Victor Sjöström
4. Nanuk, az eszkimó 1922 Robert J. Flaherty
5. Az utolsó ember 1924 Wilhelm Murnau
6. Aranyláz 1925 Charles Chaplin
7. Patyomkin páncélos 1925 Szergej Mihajlovics Eisenstein
8. A generális 1926 Buster Keaton, Clyde Bruckman
9. Az anya 1926 Vszevolod Pudovkin
10. Berlin, egy nagyváros szimfóniája 1927 Walter Ruttmann
11. Florentin kalap 1927 René Clair
12. Metropolis 1927 Fritz Lang
13. Jeanne d'Arc szenvedései 1928 Carl Theodor Dreyer
14. Az andalúziai kutya 1929 Luis Buñuel
15. Ember a felvevőgéppel 1929 Dziga Vertov
16. A kék angyal 1930 Josef von Sternberg
17. Aranykor 1930 Luis Buñuel
18. Emberek vasárnap 1930 Robert Siodmak, Edgar G. Ulmer
19. Föld 1930 Alekszander Dovzsenko
20. Nizzáról jut eszembe 1930 Boris Kaufman, Jean Vigo
21. Párizsi háztetők alatt 1930 René Clair
22. Hyppolit, a lakáj 1931 Székely István
23. M – Egy város keresi a gyilkost 1931 Fritz Lang
24. Extázis 1932 Gustav Machaty
25. Föld, kenyér nélkül 1932 Luis Buñuel
26. Magatartásból elégtelen 1933 Jean Vigo
27. Csapajev 1934 Szergej Vasziljev, Georgij Vasziljev
28. Meseautó 1934 Gaál Béla
29. 39 lépcsőfok 1935 Alfred Hitchcock
30. Ahogy tetszik 1936 Paul Czinner
31. A nagy ábránd 1937 Jean Renoir
32. Ködös utak 1938 Marcel Carné
33. Londoni randevú 1938 Alfred Hitchcock
34. Pygmalion 1938 Anthony Asquith, Leslie Howard
35. Elfújta a szél 1939 Victor Fleming
36. Hatosfogat 1939 John Ford
37. Ninocska 1939 Ernst Lubitsch
38. Óz, a csodák csodája 1939 Victor Fleming
39. Waterloo Híd 1940 Mervyn LeRoy
40. A máltai sólyom 1941 John Huston
41. Aranypolgár 1941 Orson Welles
42. A dzsungel könyve 1942 Zoltan Korda
43. Casablanca 1942 Kertész Mihály
44. Emberek a havason 1942 Szőts István
45. Gázláng 1944 George Cukor
46. Rettegett Iván I-II. 1945 Szergej Mihajlovics Eisenstein
47. Róma nyílt város 1945 Roberto Rossellini
48. Az óra körbejár 1946 Orson Welles
49. Halálos ölelés 1946 Georges Lacombe
50. Valahol Európában 1947 Radványi Géza
51. A kétfejű sas 1948 Jean Cocteau
52. Biciklitolvajok 1948 Vittorio de Sica
53. Hamlet 1948 Laurence Olivier
54. Talpalatnyi föld 1948 Bán Frigyes
55. Vihar előtt 1948 Luchino Visconti
56. A vihar kapujában 1950 Kuroszava Akira
57. Az alattvaló 1951 Wolfgang Staudte
58. A sorompók lezárulnak 1952 Vittorio de Sica
59. Ének az esőben 1952 Stanley Donan, Gene Kelly
60. Monsieur Bard különös óhaja 1953 Radványi Géza
61. Niagara 1953 Henry Hathaway
62. Országúton 1954 Federico Fellini
63. Az út éneke 1955 Szatjadzsit Raj
64. Körhinta 1955 Fábry Zoltán
65. Lola Montez 1955 Max Ophüls
66. Marty 1955 Delbert Mann
67. A nap vége 1957 Ingmar Bergman
68. Csempészek 1958 Máriássy Félix
69. Hamu és gyémánt 1958 Andrzej Wajda
70. Ballada a katonáról 1959 Grigorij Csuhraj
71. Kölyök 1959 Szemes Mihály
72. Négyszáz csapás 1959 François Truffaut
73. New York árnyai 1959 John Cassavetes
74. Van, aki forrón szereti 1959 Billiy Wilder
75. A hét mesterlövész 1960 John Sturges
76. A kopár sziget 1960 Sindó Kaneto
77. Az emberi piramis 1960 Jean Rouch
78. Kifulladásig 1960 Jean-Luc Godard
79. Lőj a zongoristára! 1960 François Truffaut
80. Szeressünk! 1960 George Cukor
81. Álom luxuskivitelben 1961 Blake Edwards
82. Mater Johanna 1961 Jerzy Kawalerowicz
83. Tavaly Marienbadban 1961 Alain Resnais
84. Jules és Jim 1962 François Truffaut
85. Mamma Róma 1962 Pier Paolo Pasolini
86. Napfogyatkozás 1962 Michelangelo Antonioni
87. Öldöklő anagyal 1962 Luis Buñuel
88. A csend 1963 Ingmar Bergman
89. A párduc 1963 Luchino Visconti
90. Dementia 13 1963 Francis Ford Coppola
91. A baracktolvaj 1964 Vulo Radev
92. Bársonyos bőr 1964 François Truffaut
93. Cherbourgi esernyők 1964 Jacques Demy
94. Csaruláta 1964 Szatjadzsit Raj
95. Elfelejtett ősök árnyai 1964 Szergej Paradzsanov
96. My Fair Lady 1964 George Cukor
97. Sodrásban 1964 Gaál István
98. Zorba, a görög 1964 Mihálisz Kakojánnisz
99. A halál 50 órája 1965 Ken Annakin
100. A muzsika hangja 1965 Robert Wise
101. Az első tanító 1965 Andrej Koncsalovszkij
102. Egy szöszi szerelme 1965 Milos Forman
103. Andrej Rubljov 1966 Andrej Tarkovszkij
104. Apa 1966 Szabó István
105. Hideg napok 1966 Kovács András
106. Nagyítás 1966 Michelangelo Antonioni
107. Szegénylegények 1966 Jancsó Miklós
108. Szigorúan ellenőrzött vonatok 1966 Jiří Menzel
109. A nap szépe 1967 Luis Buñuel
110. Tízezer nap 1967 Kósa Ferenc
111. Tűz van babám! 1967 Milos Forman
112. 2001. Űrodüsszeia 1968 Stanley Kubrick
113. A helyszíni szemle 1968 Lucian Pintilie
114. Különleges történetek 1968 Federico Fellini, Louis Malle, Roger Vadim
115. Teoréma 1968 Pier Paolo Pasolini
116. A tanú 1969 Bacsó Péter
117. Butch Cassidy és a Sundance kölyök 1969 George Roy Hill
118. Feldobott kő 1969 Sára Sándor
119. Hello, Dolly! 1969 Gene Kelly
120. Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban 1969 Peter Fleischmann
121. M.A.S.H. 1970 Robert Altman
122. Pókstratégia 1970 Bernardo Bertolucci
123. Élt egyszer egy énekes rigó 1971 Otar Joszeliani
124. Halál Velencében 1971 Luchino Visconti
125. Szerelem 1971 Makk Károly
126. Szindbád 1971 Huszárik Zoltán
127. A határozat 1972 Ember Judit, Gazdag Gyula
128. Anna és a farkasok 1973 Carlos Saura
129. Illumináció 1973 Krzysztof Zanussi
130. És mégis hiszek 1974 Mihail Iljics Romm
131. Kaspar Hauser 1974 Werner Herzog
132. Sugarlandi hajtóvadászat 1974 Steven Spielberg
133. A varázsfuvola 1975 Ingmar Bergman
134. Vándorszínészek 1975 Theodoros Angelopoulos
135. Árvácska 1976 Ranódy László
136. Az elnök emberei 1976 Alan J. Pakula
137. Hálózat 1976 Sidney Lumet
138. Maraton életre-halálra 1976 John Schlesinger
139. Szépek és bolondok 1976 Szász Péter
140. A férfi, aki szerette a nőket 1977 François Truffaut
141. Annie Hall 1977 Woody Allen
142. Apámuram 1977 Paolo Taviani, Vittorio Taviani
143. Etűdök gépzongorára 1977 Nyikita Mihalkov
144. Teketória 1977 Maár Gyula
145. A facipő fája 1978 Ermanno Olmi
146. A kis Valentinó 1979 Jeles András
147. Családi tűzfészek 1979 Tarr Béla
148. Maria Braun házassága 1979 Rainer Werner Fassbinder
149. A terasz 1980 Ettore Scola
150. Az utolsó metró 1980 François Truffaut
151. Nárcisz és Psyché I-II-III. 1980 Bódy Gábor
152. A postás mindig kétszer csenget 1981 Bob Rafelson
153. Megáll az idő 1981 Gothár Péter
154. Szomszéd szeretők 1981 François Truffaut
155. Tűzszekerek 1981 Hugh Hudson
156. A dolgok állása 1982 Wim Wenders
157. Napló gyermekeimnek 1982 Mészáros Márta
158. Querelle 1982 Rainer Werner Fassbinder
159. Veronika Voss vágyakozása 1982 Rainer Werner Fassbinder
160. Végre vasárnap 1983 François Truffaut
161. Vidéki vasárnap 1984 Bertrand Travernier
162. Brazil 1985 Terry Gilliam
163. Matador 1986 Pedro Almodóvar
164. Cinema Paradiso 1988 Giuseppe Tornatore
165. Az én XX. századom 1989 Enyedi Ildikó
166. A Keresztapa III. 1990 Francis Ford Coppola
167. Nagymenők 1990 Martin Scorsese
168. Van Gogh 1991 Maurice Pialat
169. A skorpió megeszi az ikreket reggelire 1992 Gárdos Péter
170. A szerető 1992 Jean-Jacques Annaud
171. Síró játék 1992 Neil Jordan
172. Sonka, sonka 1992 Bigas Luna
173. Megint tanú 1994 Bacsó Péter
174. Celluloid 1996 Carlo Lizzani

https://www.youtube.com/watch…

Még mindig Oscar. A győzelmet szimbolizáló trófea egy lovag-figura, amely egy filmtekercsen áll, és kezében egy kardot tart. A szobrocskát Cedric Gibbons tervezte, és George Stanley készítette el. A 34 centi magas, csaknem négykilós szobor britannium-, réz-, nikkel- és ezüstötvözet, mely 24 karátos arannyal van futtatva. Szinte nincs olyan ember, aki a díjat hivatalos nevén (Academy Award) emlegetné: mindenki csak becenevén, Oscarnak hívja.
A legnépszerűbb legenda szerint az Akadémia első könyvtárosa, Margaret Herrick volt az, aki, amikor meglátta a szobrot, felkiáltott, hogy Oscar nevű bácsikájára emlékezteti. Az elnevezés hivatalosan 1934-ben bukkant fel először, amikor egy hollywoodi újságíró cikkében így hivatkozott rá, illetve ugyanabban az évben állítólag Walt Disney is így emlegette köszönő beszédében. Maga az Akadémia 1939-ig nem használta a díjra az Oscar nevet.

1. Oscar gála
1929. május 16-án tartották a Roosvelt Hotel Blossom termében az első díjkiosztót, aminek házigazdája Douglas Fairbanks volt.
1927. augusztus 1 és 1928. július 31 közötti filmek versenyezhettek. 12 kategóriában, 3-3 jelölt volt, bár végül Chaplint kivették 4 kategóriából és különdíjat kapott, akárcsak a Warner Brothers, akik a Dzsesszénekesért vehették át a különdíjat. Louis B. Mayer hatására megosztoztak a díjakon, minden stúdió kapott. Az estre 5 dollárért még bárki bejuthatott, így 270 vendég várta a díjosztót. Ez volt az egyetlen gála, amit nem közvetített a média. Az ekkor még névtelen szobrokat 15 perc alatt osztották ki.

1919-ben Mary Pickford, Douglas Fairbanks, Charles Chaplin és D. W. Griffith megalapította a United Artists-t, mellyel független gyártású filmjeiket akarták forgalmazni. Olyan híres producerek dolgoztak a cég égisze alatt, mint Korda Sándor, David O. Selznick és Samuel Goldwyn, a Paramount Pictures, majd a Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) stúdió alapítója.
A cég a csőd szélére jutott, ezért a 40-es években eladták két New York-i ügyvédnek, majd több tulajdonosváltást követően a United Artists 1981-ben beolvadt az MGM-be, mely részeként ma is működik.

(A képen balról: D. W. Griffith, Mary Pickford, Charles Chaplin (ülve), Douglas Fairbanks a United Artists stúdió alapító okiratának aláírásakor. A háttérben balra Albert Banzhaf és Dennis F. O'Brien ügyvédek.)

1927-et írunk amikor egy baráti vacsorán az MGM filmstúdió vezetője, Louis B. Mayer és illusztris vendégei azon tanakodtak, hogy szükség lenne egyfajta szakmai szerveződésre, amely a filmipar érdekképviseletét látná el. Ez a gondolat valósult meg mikor létrehozták a Filmművészetek és Tudományok Akadémiáját (Academy of Motion Picture Arts and Sciences) 1927. május 11-én. Az alapító 36 alkotó közt megtalálható Cecil B. DeMille, Raoul Walsh, Mary Pickford és az akadémia első elnöke Douglas Fairbanks. Ez az intézmény osztja ki 1929-től kezdve az Oscar-díjat (hivatalos nevén Academy Award).

A korai időkben a franciáknak vezető szerepe volt a mozizásban. A Pathé fivérek, Charles és Émile, saját filmeket gyártottak és forgalmazták a sajátjaik mellett másokét is. A Gaumont cég főleg filmhíradókat készített, de idővel a forgalmazásban megelőzte versenytársait.
Az első időkben az életképek voltak a filmre vett jelenetek, ezek ha rendezve is voltak, nem volt feltűnő. A rendezett történetmesélés még színházi alapokon nyugodott, de a látványban már megjelentek a trükkök. A legkorábbi mestere Georges Méliès volt ennek a technikának, sokat ő maga talált ki. Legjobb példa trükkjeire az Utazás a holdba (1902) című műve.
https://www.youtube.com/watch…

1898-ban így jött a Mikulás.
(Ez a Mikulás második megjelenése mozgóképen. Az első egy évvel korábbi, de arról nem találtam videót. Még.)

Update: Ez az első fennmaradt film, ahol Santa Claus szerepel.
https://www.youtube.com/watch…

15 részes, M5-ön megy szombatonként, késő este.

Nagyjából egy időben többen is föltalálták a mozgófényképet: Németországban Max Skladanovsky, Franciaországban a vegyigyáros-kémikus Lumiére-ék. A filmvetítésre mint a tudományos megfigyelés eszközeként tekintettek. Arra készítették a felvevőket, hogy a szakemberek tanulmányozhassák a madarak röpülését, a virágok nyílását, a mozgássérült emberek járását, az állatok viselkedését. Edison anyagi megfontolásokból nem a vetítést favorizálta, ahol többen nézhetik a filmeket, hanem az otthoni egyszemélyes filmezésben látta a jövőt, ami a fonogáf mintájára működött volna, amihez hetente kellett volna megvenni a filmet. A Lumiere fivérek, Auguste és Louis, az Edison-féle gépet véve alapul megcsinálták a saját technikájukat, amivel már egyszerre többen is nézhették a mozgóképeket. Az első nyilvános vetítést 1895. december 28-án tartották 33 fizető néző előtt a párizsi Grand Café-ban, ezt tekintjük a mozi születésének. Korábban már volt közönség előtti zártkörű vetítés, de az tudományos közönségnek és nem fizető vendégeknek. Voltaképpen tehát a mozi születése a mozijegy születése is egyben.
Tíz filmet vetítettek, köztük az újrafűzés miatt rövid szüneteket tartottak. Az első A munkaidő vége volt, mely a lyoni Lumiére-gyár kapuján kitóduló munkásokat mutatta. Látható volt A kisbaba reggelije és A megöntözött öntöző. A vonat érkezése, melyet sokan az első filmnek vélnek, nem szerepelt az első Lumiére-vetítés programján.

Edison kinetoszkópja már rövid filmek lejátszását tette lehetővé. Ez tulajdonképpen egy szekrény, amibe az érdeklődő – pénzbedobás után – belekukucskálva egy filmszalagra rögzített mozgóképet láthatott. Ebben már fényképezésre alkalmas rugalmas hártya pörög (film=hártya).
Edison nevéhez kapcsolódik a 4:3 arányú téglalap alapú filmkocka és a film szélén alkalmazott lyuksor, a perforáció, amely lehetővé tette a filmszalag egyenletes továbbítását felvétel és vetítés közben. Filmjei pár másodpercesek voltak csak.
Az első filmes csókot is az ő filmgyára készítette 1896-ban. A mindössze 18 másodperces filmecskén May Irwin és John Rice csókja látható a The Widow Jones című Broadway-musical utolsó jelenetéből.
https://www.youtube.com/watch…