Filmtörténet zóna

Nyugat 1908. 18. szám, Bresztovszky Ernő: A mozi

„A mozgókép aránylag olcsó. A filmet sokszorosítani lehet és sokszor lehet használni, ha már a felvétel sikerült. Egyetlen fölvételt százezer embernek lehet bemutatni. Elraktározni, vagy szerteküldeni a világba könnyű; a világcégek bérletrendszerével órákig tartó előadásokat lehet csinálni egy pár korona költséggel és ötször annyi korona bevétellel. Az a két ember, aki elég élelmes volt a mozi-üzletet kezébe venni nálunk, a milliomosság felé jár – ha ugyan el nem érte már – és külön mozi-célra épült színpad nélküli színházuk az idei szezonban a Nemzeti Színháznak csinál erős konkurenciát. Nem tartom magam abszolút ízléstelen embernek, de azért – megvallom – a Nemzetibe csak kötelességből megyek bosszankodni és unatkozni, az Apollóért nem sajnálom a pénzt és az időt. És így van már sok ember: a könyvtárában tartja Shakespeare-t és Ibsent olvassa s elkerüli a rossz színházat a lenézett, de a maga nemében jó mozi kedvéért. A mozinak nagy hódítása ez, sokkal nagyobb, mint a másik: a drága színházba nem járó nagy tömegeknek az olcsó mozilátogatáshoz szoktatása.
A mozi hódít, pedig édeskevés szellemi fegyvere van a napoleonoskodáshoz. Bohózatai esetlenek és hangtalanok, mint a római-görög pantomim-játékok. (De éppen úgy kifejlődhetik belőlük egészséges humorú, művészi valami, mint a pantomimiából.) Drámáik rémesek, mint a ponyvaregény. (De a középkori dráma színvonala sem volt magasabb, mégis akadt a színpadnak Shakespeare-je. Még a mozinak is akadhat.) Tudományos képeik nem valami túlságosan figyelnek cím-magyarázataikban a pontosságra. (De hogy azért a mozi tudományterjesztésben konkurál a krajcáros újságokkal, az bizonyos.)
Sherlock Holmes és Arsén Lupin történeteit mindenki lenézi, de a történetek mindenkit érdekelnek. A mozitragédiáknak is ez a sorsuk. Idegizgatók, egyszerűek, rövidek (öt perc alatt vasutak ütköznek össze, meghal az apa, nyomorog a család, elrabolják a koldulni küldött kis gyermeket, meg is találják, rablóit elfogják és előkerül a jobb napokban szerzett sorsjegy, sőt el is hozzák a főnyereményt, a mama orvosságot kap és fölépül, a gyerek új ruhában ül a széken és képeskönyvei vannak). Primitív voltuk azonban sok fejlődésre képes elemet rejteget. A mozgókép tudniillik sok olyasmire képes, amit a színpad nem tud produkálni a legfejlettebb színpadi technikával sem. A zuhogó Niagara mellett nászutasok történetét láttam már és Tokió utcai jeleneteit japáni szereplőkkel. A festett, gyatra kulissza helyett fotografált a szikla, erdő, mező. Mikroszkopikus fölvételek a vér keringését is bemutatják és a vasutak előttünk zúzódnak rommá. A bűvészek csodás trükköket mutatnak be a vásznon s a visszafelé mozgatott film borzasztóan mulattatja a publikumát, mikor a lovak egyszerre hátrafelé kezdenek szaladni és jámbor járókelők fölbuknak a földről az emeleti ablakba.
Lehetőségei vannak a mozinak új műfajok teremtésére. Az anyag készen áll és Párizsban ismert írókból, művészekből alakult is már egy szűkkörű társaság, amely művészetté akarja gyúrni ezt a durva anyagot. Mozilátogatók, ha jó a szemük, sok intim részletet láthatnak a vásznon ma is: a mozi-képeket szállító világcégek komoly művészeket alkalmaznak már. A hideg kép néha, ha ügyes a rendező, sok melegséggel tudja reprodukálni akár a hű kutya tragédiáját is. A mozi tud fizetni és keresi az írókat: a mozgókép a párizsi társaság nélkül is művésziesedik. A modern színpadi rendezés különben is előkészítette az átmenetet ahhoz a hangtalan színdarabhoz, amelyet nem az író, nem a színész, hanem a rendező alkot meg voltaképpen. A szereplő belsejében történő dolgokat úgy sem szokás már kimonologizálni a rivalda előtt. Zacconit a süket is megérti félig: a mozidrámának nem kell kiesnie szükségképpen a jellemalkotás és a pszichológia határain.
A mozgóképből lehet művészet akkor is, ha a gramofont nem tökéletesítik. Ma még igen gyatrán hat a vászonra vetett és gramofonnal kísért „Bohémek”-részlet s ha a hang reprodukálása nem fejlődik, az ilyen kísérleteket abba is kell hagyni. Ha azonban fejlődik, akkor idővel elpusztul a színpad. Csak egyszer kell egy jó előadást produkálni, a fotogramm és fonogramm ezerszer ismétli az átalakult, új irányba fejlődött drámát. A színpad kiszorításának első föltétele persze a mozgókép és a hang reprodukcióját szolgáló technikai eszközök abszolút tökéletessége. Enélkül ponyvadráma marad a mozidráma is, amelyet tehát inkább a technikusok, mint a művészek fejlesztenek művészetté.
A technika a moziban mutatja be magát a mai embernek legérthetőbben a művészet teremtőjeként. Nélküle nincs művészet, aminthogy nem volna társadalom sem, amelynek művészetre van szüksége. A technika, a munkaeszközök csinálnak embert a majomemberből, jobbágyot a rabszolgából, munkást a jobbágyból és nemcsak jogilag: gazdaságilag szabad embert a munkásból. A gép fogja az embert majdnem teljesen felszabadítani a kézi munkától és az teremt neki új gondolatvilágába kapcsolódó új művészetre lehetőséget. A lélektelen gép átformálja a társadalmat, a társadalomban az embert és az emberben a szépérzéket. A technika a termőföld, amelyből a művészi, az alkotott szépség kihajt.”
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Nyugat-nyu…

Rekordgyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat
„Arra jutottam, hogy a filmrendezőket akkor tudom leginkább irányítani, ha medálokat akasztgatok a nyakukba. (…) Ha mindenféle kupákkal és díjakkal halmozom el őket, akkor a nyakukat fogják törni azért, hogy a kedvemre tegyenek.” Az Oscar-díj megalkotója, Louis B. Mayer, producer és a Metro-Goldwyn-Mayer stúdió egyik alapítója, így foglalta össze ironikusan, hogy miért volt szükség az Oscar-díjátadó létrehozására. A jeles esemény 1929. május 16-án debütált a Los Angeles-i Hollywood Roosevelt Hotelben.
https://mult-kor.hu/rekord-gyorsasaggal-osztottak-ki-az…

Zenthe Ferenc lázadó Jóbként vonult be a magyar színművészet örök óriásai közé
Olyan film volt a Jób lázadása, hogy még a csudálatos gyerekszereplőről is azt írták: „Ahogyan ő él és játszik a vásznon, azt látni kell.” Az övéhez hasonló alakítást nyújtott a nagyszerű Temessy Hédi. De a non plus ultra az volt, ahogyan Zenthe Ferenc formálta meg a címszereplőt.
https://24.hu/kultura/2024/04/21/job-lazadasa-zenthe-fe…#

Memories of Murder – Hidden in Plain Sight
https://www.youtube.com/watch…

125 éve készült a világ első karácsonyi filmje
Lehet, hogy most már nem nyűgözné le a közönséget, de a maga idejében többszörös technikai bravúrnak számított a 76 másodperces filmalkotás.
https://nlc.hu/szabadido/20231225/vilag-elso-karacsonyi…

Ki fizeti a révészt? – ez a sorozat még a görög turizmust is felpörgette
A Ki fizeti a révészt? a nyolcvanas évek egyik nagy sorozatsikere volt Magyarországon, a zenéjét még egy magyar sorozat is „kölcsönvette”. Sokan emlékezhetnek Az Aphrodité-örökségre is, a két sorozatot pedig egyaránt Michael J. Bird készítette, aki megteremtette ezekkel az eszképista, mediterrán közegben játszódó, brit drámasorozat zsánerét. Annak idején ezek a sorozatok nagyot lendítettek a görög szigetek turizmusán is, pedig Bird csupán egy véletlennek köszönhetően találta meg Krétán álmai mediterrán kisvárosát.
https://24.hu/kultura/2023/11/04/ki-fizeti-a-reveszt-az…
https://www.youtube.com/watch…

Így került Mastroianni a Nagymező utcába és a magyar film addigi legdrágább kulisszái közé
Harmincöt évvel ezelőtt Marcello Mastroianni és Hanna Schygulla főszereplésével mutatták Sándor Pálnak a pesti Broadwayről – a rendező szerint „kicsit Magyarország történetéről” – szóló filmjét, a Miss Arizonát. Az itthoni premier előtti sajtótájékoztató meghívóján a világsztárok védelmében az is szerepelt: „Ne tessék sokat kérdezni!” Feledett-feledhetetlen filmek, 15. rész.
https://24.hu/kultura/2023/11/05/miss-arizona-film-marc…

Fütyörésző egér, halott őz és a világ összes pénze – százéves a Disney
Walt Disney és a bátyja, Roy száz évvel ezelőtt alapították meg a Disney stúdiót. Ami akkor még egy csak egy családi rajzfilmgyártó műhely volt, mára a világ legnagyobb szórakoztatóipari vállalata lett. Hogyan?
https://24.hu/kultura/2023/10/16/disney-studio-100-evfo…

„Hol van a túrós csusza uborkasalátával?” – 92 éve mutatták be az első magyar hangosfilmet
https://wmn.hu/kult/60971-hol-van-a-turos-csusza-uborka…

Legendás hollywoodi szerelmek

Önmagunkkal találkozni és szembenézni egy másik ember tükrében életünk egyik legnagyobb kihívása, tanítása, fejlődése lehet. Legújabb sorozatunkban inspiratív társkapcsolódásokat idézünk. Különleges sorstörténetek, anekdoták, mítoszok helyett mindennapi epizódok, evidenciák kontra ellentmondások, új megvilágítások.

Egy hollywoodi Othello-ív vagy tragikus rendeltetés? Első részünkben Natalie Wood és Robert Wagner históriáját elevenítjük fel.
https://papageno.hu/featured/2023/05/legendas-hollywood…

A klasszikus Hollywood underground szekciója, avagy második epizódunkban Lauren Bacall és Humphrey Bogart históriáját elevenítjük fel.
https://papageno.hu/featured/2023/05/legendas-hollywood…

Harmadik epizódunkban Katharine Hepburn és Spencer Tracy különleges történetét elevenítjük fel – ahogyan ők mondanák „love at second sight”.
https://papageno.hu/blogok/ruttkai-es-kora/2023/06/lege…

Negyedik epizódunkban Vivien Leigh és Laurence Olivier történetét elevenítjük fel.
https://papageno.hu/blogok/ruttkai-es-kora/2023/09/lege…