Filmtörténet zóna

Kevin_Krall 
Filmtörténet

Sziasztok!
Ez egy korábbi filmes esszém a komikus és a drámai filmek klasszikus dramaturgiájáról. :)
Jó szórakozást kívánok hozzá!

KIS ÉS NAGY FORMA A FILMMŰVÉSZETBEN

Bevezető
Mielőtt Al Jolson figyelmeztetett volna minket, hogy még nem hallottunk semmit, a filmkészítés korai szakaszában az alkotók csakis a színészek színtiszta fizikai mozdulataikra, teátrális gesztusaikra tudtak építkezni a vizualitásban. Habár egyes alkotók tudatosan igyekeztek ritkábbra fogni a szövegtáblák alkalmazását és a korai hang design adta lehetőségekkel élni (mint például Murnau a Virradatban, vagy a későbbi, 1931-es Tabuban), a hangban és dialógusokban való gondolkozás hiányában filmjeik történetét és működését látszólagos elemek folyamatossága szerint tudták kialakítani.
Hollywoodban nagy sikere volt a futószalagon gyártott slapstick műfajban elkészített filmeknek, a burleszkfilmek kifejezetten nagy számban készültek. Míg ezek a könnyed, komikusabb darabok a kisebb időtartamú jeleneteiken belül a fizikai poénokat tették előtérbe, és filmjeiket is a kisebb tagolódások működtették, addig a sötétebb tónusú drámai vonalon a készítők a történet íve szerint bontották fel filmjeiket, és találtak ki egy működési elvet jeleneteiken belül.

KICSI VAGYOK, SZÉKRE ÁLLOK

A kis forma az erősen fizikai gegeket jelenti, melyben a különösebb felvezetés nélküli akció belehelyezi az adott főhőst a jeleneten belül egy szituációba, hogy aztán a gördülékenység érekében újra egy akciót láthassunk. Ezek főképp az említett fizikai poénok, egy ütés, vagy egy esés, amely a főhős és egy másik karakter között történik. Sok esetben az adott geg a főhős és a környezete közötti kapcsolatból, reakciókból indul ki.
A kis formában történő geg nem feltétlenül löki előre a cselekmény ívét, a sztori menetét, sok esetben inkább „önmagáért szól”, a maga kis jelenetén belül dobja fel a film menetét.

Hozzá kapcsolható filmjelenet: Buster Keaton 1927-es, Generális című filmjében (egyszerre ironikus és tragikus, hogy egybe esik Al Jolson évével), nagyjából a huszadik percben látható üldözéses jelenetben nagyobb szerephez jut a Texas mozdonyhoz csatolt ágyú. A jelenetben a kiindulúpont az üldözés adta akció. Ezt követően a főhős Johnny hátra megy, tüzelésre készre állítja az ágyút, azonban a gyújtás közben előre löki a csövét, így az ágyó farkasszemet néz saját mozdonyával. Ez egy feszült, ideges szituációt eredményez, a főhös cselekvésképtelenné válik a helyzetben. Az utolsó pillanatban aztán újra egy akció történik: a vonat hirtelen lekanyarodik a sínen, így aztán az ágyúgolyó máshová csapódik – ráadásul nem messze az elrabolt Generálistól.

NAGY VAGYOK, MÁR NEM ÁLLOK SZÉKRE

A kis forma fizikai gegével ellentétben a nagy forma az egész cselekmény ívében gondolkozik: a nagy forma menetében a főhős rendelkezik egy neki kijelölt szituációval, kiindul egy megfelelően felépített alaphelyzetből, hogy aztán egy hirtelen érkező akció kibillentse őt, és egy második, válasz szituáció kerekedjen ki a helyzetben. A nagy forma tágabb értelemben gondolkozik a sztori vonaláról, nem feltétlenül bontja fel magát „kisebb poénok” céljából.

Hozzá kapcsolható filmjelenet: Az 1924-es Gyilkos arany című film nyitójelenete. A főhős kezdetben egy bányában dolgozik. Látjuk nehéz sorsát, öltözetét, a kényelmetlen alapszituációt, amely kapcsán megismerkedünk vele. Egy sérült szárnyú madarat vesz fel a földről, közel emeli szájához, mintha csókot lehelne rá. Kollégája jelenik meg, aki ki akarja szakítani kezéből az állatot, az ebből fakadó harag miatt a főhős lelöki kollégáját a magas hegyoldalról, aki ugyan nem veszti életét, de sérüléseket szerez. Ezután a főhős feladja munkáját, később nem hivatalos fogorvossá válik. A kettő szituáció közötti, erőszakkal történő akció megváltoztatja a karakter helyzetét és képet ad róla egyetlen jeleneten belül, a film bevezetőjében.

Kapcsolódó filmek: A Generális (1926) · Gyilkos arany (1924) · A dzsesszénekes (1927)

A Generális (1926) Gyilkos arany (1924) A dzsesszénekes (1927)

Kapcsolódó művészek: Buster Keaton · Friedrich Wilhelm Murnau · Erich von Stroheim · Al Jolson

BookShe 
Filmtörténet

Az elfeledett magyar világsztár
Tamási Áron sztárolta, ötször ment férjhez, filmsztárként ünnepelték Európában, Bartók Éva élete mégsem csak ragyogó napfény volt.
https://moviecops.blog.hu/2021/01/11/reflektorfenyben_b…

Kapcsolódó művészek: Bartók Éva

BookShe 
Filmtörténet

Onedin család, Kórház a város szélén, Stirlicz – a Netflix előtt is voltak sorozatok
Televíziócsatornából egy volt, hétfőn az is szünetelt, de jött a kedd, amikor este főműsoridőben mindenki izgulhatott a sorozathősökért. Hajós családtörténet a kapitalizmus hőskorából, szovjet kémfilm a KGB megrendelésére, cseh kórházi szappanopera, német gasztro-James Bond és vasalódizájnba oltott sci-fi. Ilyen sorozatokat kaptak a magyarok a 70-80-as években.
https://hvg.hu/kultura/20210101_Onedin_csalad_Korhaz_a_…

Kapcsolódó filmek: Az Onedin család (1971–1980) · Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai (1966–1966) · A tavasz 17 pillanata (1973–1973) · Kórház a város szélén (1977–1981) · Nem kell mindig kaviár (1977–1977)

Az Onedin család (1971–1980) Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai (1966–1966) A tavasz 17 pillanata (1973–1973) Kórház a város szélén (1977–1981) Nem kell mindig kaviár (1977–1977)

2 hozzászólás
BookShe 
Filmtörténet

125 éve, 1895. december 28-án került sor az első nyilvános filmvetítésre Párizsban. A Lumière fivérek alkotásai hamar népszerűvé váltak és elterjedtek, a nyilvános mozik megnyitásával pedig a filmnézés rövid időn belül az egyik legnépszerűbb kikapcsolódási formává vált.
https://fidelio.hu/vizual/125-eve-mehetunk-moziba-160660.html

Debut 
Filmtörténet

There's More To Orson Welles Than Citizen Kane
https://www.youtube.com/watch…

Kapcsolódó művészek: Orson Welles

BookShe 
Filmtörténet

Nehéz volt összeválogatni a szereplőket minden idők legsikeresebb filmjéhez
81 éve, 1939. december 15-én mutatták be minden idők egyik legsikeresebb filmjét, a Margaret Mitchell regényéből készült Elfújta a szelet Vivien Leigh és Clark Gable főszereplésével.

Kapcsolódó filmek: Elfújta a szél (1939)

Elfújta a szél (1939)

BookShe 
Filmtörténet

A magyar film korszakos alkotása, ami végül nem talált követőkre
Hamza D. Ákos filmje korszakhatár – a mérleg egyensúlya. Merre billent volna a hazai műfaji film, ha – az úgynevezett „átmeneti” periódus (1945-1949) után – nem a szocialista realizmus sajátítja ki? Az Ez történt Budapesten lehetséges alternatívát kínálhat erre a kérdésre. A mű modernségével és újszerű perspektíváival, feminizmusával javában meghaladja a Horthy-korszak filmes sztereotípiáit, mindazonáltal még javában reprezentálja a hűbéri lánc avítt lenyomatait („kegyelmes urazás”).
https://papageno.hu/featured/2020/12/ez-tortent-budapes…

Kapcsolódó filmek: Ez történt Budapesten (1944)

Ez történt Budapesten (1944)

Kapcsolódó művészek: Hamza D. Ákos

BookShe 
Filmtörténet

Mitől lett minden idők legkedveltebb Ruttkai-filmje a Butaságom története?
https://papageno.hu/featured/2020/12/mitol-lett-minden-…

Kapcsolódó filmek: Butaságom története (1965)

Butaságom története (1965)

Kapcsolódó művészek: Ruttkai Éva