Filmtörténet zóna

MOZI ELŐTTI KOR, FILM, TELEVÍZIÓ
„A mozi története nem egy „ nagy robbanással” kezdődött. Sem Thomas Alva Edison 1891-ben Kinetoscope néven szabadalmaztatott találmányáról, sem a Lumiére fivérek 1895-ben fizető közönség előtt tartott első film ­vetítéséről nem állíthatjuk, hogy ez választja el a ködös, mozi előtti kort a valódi mozitól. Inkább folyamatról beszélhetünk, amely a képek egymás utáni megjelenítését célzó korai kísérletekkel és készülékekkel
vette kezdetét (említést érdemel Étienne Gaspard Robertson mutatványos 1798-as Phantasmagoria – 'Fantazmagória' és Émile Reynaud festő 1892-es Pantomimes
lumincuses – 'Illusztrált pantomimek' című előadása). Ebbe a folyamatba nem csupán az tartozik bele, hogy az 1890-es években létrejött egy filmvetítőnek tekinthető berendezés, hanem az elektronikus képalkotás több előfutára is. A képek televíziószerű készülékkel való továbbításának kísérletei tulajdonképpen egyidősek a mozival: Adriano de Paiva 1880-ban publikálta első tanulmányait a témáról, sőt úgy tűnik, hogy Georges Rignoux-nak már 1909-ben sikerült képet továbbítania. Az 1900 és 1905 körüli években, amikor a film megalapozta jelenlétét mint új tömegszórakoztató és -oktató médium , a valódi mozi fejlesztésével párhuzamosan továbbra is alkalmaztak bizonyos „mozi előtti" technikákat, és a filmek vetítésével szoros egységben még hosszú ideg fennmaradtak a mozgás hatását keltő laterna magica-diák. A laterna magica, a film és a televízió ezért nem három különálló világot (és vizsgálódási kört) alkot, hanem a fejlődés egyetlen folyamatának részeiként kapcsolódik össze. Mindazonáltal különbséget lehet tenni közöttük, nem pusztán technológiájukat és terjesztésük módját illetően, hanem időrendileg is. A laterna magica előadás a 20. század elején fokozatosan átadja helyét a filmvetítésnek, míg a televízió fejlődése csupán a század második felében teljesedik ki. Ezt a sorrendet tekintve a mozit egyrészről technológiai alapja – a gyors egymásutánban vetített fotografikus képek a folyamatosság illúzióját keltik – , másrészről pedig az különbözteti meg, hogy túlnyomórészt nyilvános tömegszórakoztatásra használják." – Új Oxford Filmenciklopédia