Filmtörténet zóna

A Roundhayi kerti jelenet 1888-ban készült, ezt tekintik az első fennmaradt filmnek, mivel itt már több kép elkészítésére alkalmas kamerát használtak. Két másodpercnyi anyag maradt fenn belőle, eredetileg két perces lehetett. Papír szalagra készítette Louis Aimé Augustin Le Prince.
Szereplői: Adolphe Le Prince (Le Prince fia), Sarah Whitley (Le Prince anyósa), Joseph Whitley és Harriet Hartley. A cselekmény mindössze annyi, hogy a szereplők körbe járnak és nevetnek.
A gép azonban elveszett, mielőtt elterjedt volna a világban.
https://www.youtube.com/watch…

Eadweard Muybridge 1878-ban Leland Stanford megbízásából 24 egymás mellé helyezett fényképezőgéppel fázisfelvételeket készített egy száguldó lóról, hogy megtudja, létezik-e olyan pillanat, amikor a vágtató ló mind a négy lába elemelkedik a földtől. (igen, mikor maga alá húzza őket, így a régebbi festményeken hibásan ábrázolták a lovak futását. pl: http://www.studioantiquesandfineart.com/items/1339819/1…)

MOZI ELŐTTI KOR, FILM, TELEVÍZIÓ
„A mozi története nem egy „ nagy robbanással” kezdődött. Sem Thomas Alva Edison 1891-ben Kinetoscope néven szabadalmaztatott találmányáról, sem a Lumiére fivérek 1895-ben fizető közönség előtt tartott első film ­vetítéséről nem állíthatjuk, hogy ez választja el a ködös, mozi előtti kort a valódi mozitól. Inkább folyamatról beszélhetünk, amely a képek egymás utáni megjelenítését célzó korai kísérletekkel és készülékekkel
vette kezdetét (említést érdemel Étienne Gaspard Robertson mutatványos 1798-as Phantasmagoria – 'Fantazmagória' és Émile Reynaud festő 1892-es Pantomimes
lumincuses – 'Illusztrált pantomimek' című előadása). Ebbe a folyamatba nem csupán az tartozik bele, hogy az 1890-es években létrejött egy filmvetítőnek tekinthető berendezés, hanem az elektronikus képalkotás több előfutára is. A képek televíziószerű készülékkel való továbbításának kísérletei tulajdonképpen egyidősek a mozival: Adriano de Paiva 1880-ban publikálta első tanulmányait a témáról, sőt úgy tűnik, hogy Georges Rignoux-nak már 1909-ben sikerült képet továbbítania. Az 1900 és 1905 körüli években, amikor a film megalapozta jelenlétét mint új tömegszórakoztató és -oktató médium , a valódi mozi fejlesztésével párhuzamosan továbbra is alkalmaztak bizonyos „mozi előtti" technikákat, és a filmek vetítésével szoros egységben még hosszú ideg fennmaradtak a mozgás hatását keltő laterna magica-diák. A laterna magica, a film és a televízió ezért nem három különálló világot (és vizsgálódási kört) alkot, hanem a fejlődés egyetlen folyamatának részeiként kapcsolódik össze. Mindazonáltal különbséget lehet tenni közöttük, nem pusztán technológiájukat és terjesztésük módját illetően, hanem időrendileg is. A laterna magica előadás a 20. század elején fokozatosan átadja helyét a filmvetítésnek, míg a televízió fejlődése csupán a század második felében teljesedik ki. Ezt a sorrendet tekintve a mozit egyrészről technológiai alapja – a gyors egymásutánban vetített fotografikus képek a folyamatosság illúzióját keltik – , másrészről pedig az különbözteti meg, hogy túlnyomórészt nyilvános tömegszórakoztatásra használják." – Új Oxford Filmenciklopédia