A Roxanne-re tangóztunk a szalagavatónkon. Az albumba már ekkor beleszerelmesedtem, ennek ellenére a filmet nagyon sokáig nem néztem meg. Aztán viszont rengetegszer. Zseniálisan ollózták össze és írták át a zenéket, a látvány pedig annyira túl van tolva, annyira giccses, hogy az már művészi. És hiába mondják meg már az elején, hogy mi lesz a vége, ki bírja könnyek nélkül?
A Show Must Go on pedig már automatikusan az operaverzióban megy a fejemben, ha eszembe jut. :D
Ja, és Ewan McGregort pazarlás szöveges szerepekre beosztani, annyira jó énekhangja van!