A Hanna-Barbera stúdió nehezen hozzáférhető, de azért megnézhető filmje. A történet gyakorlatilag szimbolikus, korok rockzenéjén átívelő szerelmi keresést mutat be. A narráció stílusos, a zenék ugyan nem az eredetiek, hanem a filmhez szerződött művészek éneklik fel őket, de nagyon szép munkát végeznek, jól hangzanak a számok. De annak ellenére, hogy rockzene témájú mozi, és ezt tökéletesen hozza is, mégis a vizuális elemek a legjobbak benne, félelmetesen jól néz ki az egész film, hol a stúdió ismert stílusát, hol teljesen szürreális elemeket hoz.