Fura élmény volt számomra ez a film. Ugyanis a 89-es Sweet Home kulturálisan egy nagyon, nagyon fontos darab… de nem önmaga okán. A film ugyanis egy közkedvelt, de nem épp különleges horrorfilm, ám a belőle készült játék óriási sikert aratott, és nem mellesleg gyakorlatilag teremtett egy műfajt. A játék után néztem meg, és hát így látszik, hogy azért nagyon másként történik benne minden.
A színészi alakítások, az atmoszféra teljesen rendben van, a történet meglehetősen ijesztő, de érdekes módon a szereplők jó darabig nincsenek a ház csapdájában. Amikor beindul a dolog, akkor viszont brutális események történnek (ahhoz képest elég jók a gore effektek is, bár természetesen nem annyira valósághűek), és a végén spoiler is elég feszült. A történet igazából nem tartalmaz semmi meglepetést, csak úgy felmondja a leckét, de a stílus, a jó megvalósítás miatt ez is rendben van.