Elöljáróban annyit, hogy kegyetlenül gyűlölöm a túlélő műsorokat; szerintem kifejezetten kegyetlen műfaj, én abszolút nem szoktam élvezni a szerencsétlen fiatalok szenvedéseit. Ugyanakkor megvan a maguk haszna; már a debütálás előtt népszerűsíti a tagokat és előre megtalálhatja mindenki a kedvencét/kedvenceit. A Stray Kids lényegesen finomabb, mint amit vártam, leginkább azért, mert nincs tömeges kiesés, nem ezer ember versenyezett kilenc posztért. Tetszett a műsor felépítése; elég sok rész szólt a zenéről és a próbákról, de azért voltak „slice of life” pillanatok is, amik oldották a feszültséget. Műfaján belül kifejezetten jól sikerült, de persze lehet, hogy elfogult vagyok, mert nem titkoltan úgy gondolom, hogy a Stray Kids az egyik legtehetségesebb csapat jelenleg a piacon.