Jaj, emlékszem, mikor tizenkét-tizenhárom évesen az iskolában néztük, de én beteg voltam, és lemaradtam a végéről, ezért kölcsönkaptam a tanártól a videókazettát (igen, azt!). És hogy szerettem, mert ez volt az első találkozásom azzal, mit jelenthet másoknak is a művészet, az irodalom.
Már néhány éve nem néztem újra, de klasszikus.