Nem gyakran nézek háborús filmeket, de Kubrick neve jelent valamit számomra, és az első pár jelenet után nyilvánvalóvá vált, hogy ez egy jó film. Először is a színészek miatt; R. Lee Ermey zseniális a folyton káromkodó, szadista őrmesterként. Az értelmetlen háborúban harcolók lelkére nem csak a harcok, a látottak hatottak, hanem már a kiképzés sem egy leányálom. A film tele van kemény dumákkal, főleg amikor a katonák „pihenő idejüket” töltik. És morbid humorral. A befejezés teszi az egészre a pontot. Mindenki harcolt már mindenkivel, s bárki lehetett az ellenség. Kubrick filmje hitelesen szemlélteti azokat az érzelmeket, amelyek a katonákat formálták, s némelyikük gyilkológép lett, némelyikükben még maradt némi emberi érzés.