Jó lett volna egy értelmes, hosszabb értékelést összehozni, de most nem vagyok rá alkalmas. :-)) Amúgy, nekem tetszett a történet, a karakterek, akik mind valamilyen lelki megváltást várnak az időutazástól. Szomor sorsok jelennek meg, nem csak akkor amikor abban a bizonyos székben ülnek, hanem akkor is, amikor csak egyszerűen betérnek valamiért a kávézóba. Szerintem, annak is érdemes megnézni a filmet, aki nem olvasta a könyvet, mert attól függetlenül is egy igazi, kellemes, „echte” japán történet. Én szeretem az ilyeneket.