Örülök, hogy ezzel a sorozattal kezdtem meg a kórházi drámák kalandjaimat. Megrágott, megölelt, megsiratott, megmosolyogtatott, feldühített, megnevetettet. Ahhoz képest, hogy úgy kezdtem bele, hogy nem bírom a sérüléseket és, ahogy kezelik őket… hozzászoktam? Ha lehet ilyet mondani. „Preparing for the worst and hoping for the best”, ahogy mondani szokták, ugye?