Utódok (2011) 71% 140★

Nem a legjobbkor sikerült megnéznem ezt a filmet, de Shailene Woodley miatt azért megérte. Tetszett, nem egy szokásos limonádé.

Nagyon régóta tervben volt ez a film, de Isten se tudja miért nem néztem még meg eddig. Talán A család kicsi kincséhez tudnám hasonlítani. Nem egy pörgős film, a történet is rémesen egyszerű, emellett talán túlságosan is életszerű, mégis magával ragadó. Nagyon jó volt a karakterábrázolás és a színészek játéka. Annak ellenére, hogy a film hosszú én egy percét sem untam, de ehhez az is kellett, hogy én szeretem az ilyen típusú filmeket, ahol nem az események adják a film történetét, hanem inkább a dialógusok, a gondolatok és a jellemábrázolás.

Nem vagyok és soha nem is voltam nagy George Clooney rajongó, igazából ajánlások végett néztem meg. Érdekes és jó film volt, de számomra csak az az egyszer nézős családi film a tipikus összetartozás témával.

Ha valaki esetleg úgy gondolja, hogy végigszenvedi magát a filmen, semmiképpen sem ajánlom, hogy szinkronosan tegye… Szabó Sipos Barnabás nem szinkronizálja többet Clooney-t, nagyon illúzió romboló :(
Amúgy a film sem jó, csak mondom :D

Be kell vallanom, hogy nem igazán rajongók Clooney-ért, úgyhogy ez elé a film elé is úgy ültem le, hogy: Jó, majd valahogy végignézem.
Aztán azon kaptam magam, hogy kezd érdekelni és mindaddig többé-kevésbé élvezhető is volt, amíg az örökség eladása nem keveredett bele az egészbe.
Utána számomra vontatottá vált.
A végére pedig már csak fél szemmel, fél füllel figyeltem.
Inkább egyszer nézős film, de mégsem olyan amitől a falra mászna az ember. Néhol vontatott, néhol viszont kifejezetten elgondolkodtató.
Vannak ennél érdekesebb, izgalmasabb filmek is, de azért nem bánom, hogy megnéztem.

„Ekkor még nem tudtam, hogy díjnyertes filmet nézek, fel se tűnt, hogy ki a főszereplő. Majd megnéztem, elröppent az a közel két óra, és örülök, hogy megtettem. Remekül bemutatják, hogy miként viselkedik egy apa, ha az anya váratlanul kiesik a képből, miként tér vissza egy munkamániás szülő a családi életbe és változnak meg a prioritások egyről a kettőre. Hihetetlenül tanulságos filmnek tartom.“ Bővebben: https://www.sorozatokeskonyvek.hu/blogposzt/utódok-hawa…

Régóta szerettem volna megnézni, jó kritikák voltak róla, de valójában úgy nagyon semmi extráról nem szól. Család, törődés, megbocsátás, elfogadás, stb. Semmi olyan, amit már korábban nem filmesítettek volna meg. Szóval felejtős lesz…

Mit is mondjak erre? Néhol érdekes volt, néhol kevésbé… Egyszer megnézősnek (ha része egy kihívásnak :P ) elmegy. Igaz, kihívás nélkül is várólistás volt, tehát a leírásból azért jobbra, pörgősebbre számítottam…

Egyáltalán nem értem, hogy egy ilyen filmnek mi értelme van. Valakinek a magánügyei kiteregetve. Ennyi röviden. Olyan dolgok, amikhez igazából nincs is köze senkinek. Tanulság sincs. De még csak nem is valami különleges. Talán annyi a tanulság, hogy még Hawaiin is lehetsz boldogtalan, még akkor is, ha rengeteg pénzed van, vagy a tied pár paradicsomi terület. Ha ügyes vagy, akkor így is sikerül tönkretenned az életed, vagy letargikusan leélni.

Végignéztük és utána csak ültünk csöndben még vagy 10 percet… Emésztettük, hogy akkor most mit is láttunk! :S No nem jó értelemben, hanem, mert ez a film semmilyen volt. De szó szerint totál semmilyen! Nincs eleje, nincs vége.

Clooney vagy nem olvasta el a forgatókönyvet vagy valami köze van a filmhez a háttérben, különben nem értem, hogy mit csinál ebben a filmben!