Top Gun (Top Gun 1.) (1986) 73% 411★

Próbáltam a sikeres második rész után most más szemmel újranézni ezt az első részt is, és egy picit talán jobban is tetszett, mint korábban. Most eredeti nyelven néztem, és ez jobb, mint a szinkronos (meg ez már a remastered verzió volt). Bár nyílván nem versenyezhet a folytatással, azért a korához képest vannak benne látványos felvételek, az már megalapozta a menő pilótás életérzést, nem csoda, ha utána sokan akartak Maverickké válni. Sajnos a cselekmény továbbra sem nagy szám, kb semmiről sem szól csak a repülésről meg a romantikáról (utóbbi talán túl sok is volt).

(Valamiért úgy emlékeztem, hogy Ice bunkóbb volt, pedig nem, csak nem értett egyet Maverick viselkedésével, és azért az elején igaza is volt.)

Mai szemmel nézve csodálkozom, hogy ebből kultfilm lett. Talán gyerekként láttam először, meg utoljára, és sokkal jobbra emlékeztem. Két dolog igazán jó benne:
1.) A szereposztás. (A fiatal Val Kilmer, Michael Ironside, Tim Robbins, „Greene doki”, meg Adrian Pasdar? Utóbbit valószínűleg nem sokan értékelik, de a Hősök óta én mindenben fölfigyelek rá.)
2.) A zenék, hisz az valóban legendás és még nekem is megvan CD-n.
Minden más olyan meh… A történet lényegében nem szólt semmiről. Edzettek, edzettek, spoiler, a végén pedig egy éles helyzetbe kerülve spoiler és ennyi? Mi van? A jelenetek is mindenféle átkötés nélkül voltak egymásra dobálva, mintha egy sorozat részeibe néznél random bele, vagy csak egy hosszabb előzetest látnál. Emellett a romantikus szál erőltetett és a két karakter között legfeljebb olyan erős vonzalom alakult ki, mint egy gyengébb pornó szereplőinél. Plusz mik voltak azok az egymás szájába nyalások? Te jó ég… (A pilóták között – főként Iceman és Maverick esetében – amúgy sokkal komolyabb „szexuális” feszültséget lehetett érezni, ahogy úgymond szemeztek egymással és méregették egymás „egóját”, így kezdek igazat adni annak az elméletnek, hogy Maverick valójában meleg, aki az egész film alatt a saját szexualitásával küzd.)
Iceman egyébként nagyon el lett hanyagolva. Amennyire híres a karakter, annyira nincs kibontva a filmben. Szemezget Maverick-kel, meg kb. 1x összeszólalkoznak, aztán kiderül, hogy mégsem akkora paraszt és így ez is nagyjából ennyi. Szegény Val Kilmer ennél azért többet érdemelt volna.
Gőzöm sincs, hogy miként lett ebből anno ekkora kultfilm, de ez így 2022-ben hatalmas csalódás és jóindulattal is csupán közepes.
ui.: A szinkron nagyon fura volt, Kautzky Armand hangja egyáltalán nem illett Cruise-hoz, de valahogy a többieké sem az igazi, szóval ezt talán jobban megéri eredeti nyelven nézni.

Hmm… nem gondoltam volna, hogy ezt egyszer is megnézem, de kíváncsi lettem a filmre, de aztán nem igazán jött be nekem ez. Nem hittem volna, hogy Tom Cruise valaha is volt szexis, vagy mi. XD Lehet azért, mert nem sok régi filmjét láttam eddig azt hiszem. XD A film lehetett volna izgalmasabb is, ha kevesebb nyálcsorgatás van benne. A sztori habár nem volt rossz, de nekem ez nagyon kevés volt ahhoz, hogy tetsszen. Egyik szereplő se lett nagyon a kedvencem, de egyszer simán nézhető a film, unaloműzőnek jó, ha éppen más nincs. :D

Nem nagyon értem eddig miért nem láttam, vagy ha láttam is, nem nagyon emlékeztem rá. Mindenesetre örülök, hogy megnéztem, amúgy is szeretem az ehhez hasonló témával foglalkozó filmeket, ez sem lett kivétel.
Már néztem is volna a következőt, azt hittem tavaly kijött. Mondjuk így legalább mozis nézés lesz. :D

Tom Cruise és Val Kilmer. Kell ennél többet mondani? :D Fiatalok, helyesek meg miegymás :)
Ja meg a napszemüveg és a pilóta dzseki halálosan imádom őket mind a mai napig. És a zenék <3
Rengeteg baja van már mai szemmel nézve, de nekem egy örök szerelem ez a film :)

Még „időszámításunk” spoiler előtt láttam utoljára, úgyhogy kb. semmire nem emlékeztem és úgy néztem mint aki először látja. Pedig kislánykoromban nagyon sokszor láttam, emlékeim szerint vhs-n is meg volt. :D

Basszus 30 éves film, de most is abszolút élvezhető!
Szóval tetszett. Lekötött. Szórakoztató.
Néha megmosolyogtatott és elgondolkoztatott, hogy akkor még hol állt a számítástechnika és ma már hol tartunk…

Lányos megállapítások:
– Tom Cruise itt még jól nézett ki.
– Val Kilmer még mindig nem bejövős.
– Odáig vagyok a haditechnikai eszközökért és itt jócskán kapunk belőlük.
– Imádom a haditengerészet egyenruháit, a pilóta dzsekiket, napszemcsiket…
– Szerettem a zenéket is a filmben.
– Na és amivel annyira jól tudtak játszani a ’80-as, ’90-es években: a szexjelenet. Semmi konkrét nincs megmutatva és mégis megvan az érzés. Sötét szoba, kékes háttérfény, profilból mutatva a pár, csókok… Bummm tudod hogy mi volt miközben mégse láttál semmit és mégis kielégítette a fantáziát.

Szerintem nem kell újabb ~15 évnek eltelnie hogy megnézzem a Top Gunt. :)

Ezt is csak mostanság pótoltam, valahogy annyira sosem hozott lázba. Így sok évvel a kijövetele után azt látom rajta, hogy egy teljesen korrekt film. Nagy színészek (Cruise és Kilmer főleg) játszanak benne, látványvilága stílusos és érdekes, és adagolja a tragédiát, akciót, drámát és egy kis humort is, de bár mindegyikre ráfókuszál, egyiket sem tolja túl. Talán nagyobb hatással lett volna rám, ha a kilencvenes években látom, de így is látom benne az erőt, ez egy tök jó film.

Tony Scott remek érzékkel tud szórakoztatni, ez egyáltalán nem kérdés. A Top Gun talán a legkultikusabb műve, melyre aztán egy egész paródiát húztak fel a Nagy durranás személyében, melyet én hamarabb láttam, mint magát az alapanyagot. Hát, mit mondjak. Már ez a film önmagában is néha a paródia határát súrolja. Félreértés ne essék, a Top Gun egy marha szórakoztató limonádé, de a nagyfokú vagánykodás nekem sokszor már megmosolyogtató volt. A sztori ennek megfelelően aranyosan bugyuta, a karakterek pedig a szokásos sztereotípiák. Mondjuk ez egy ilyen filmnél mondhatni így van jól, mivel a hülyeségeit feledteti a hangulat, mely a mai filmekből annyira hiányzik. Mondjuk Scott a hangulatteremtéshez nagyon értett, szóval ez nem meglepő. De atya ég, itt azért amilyen fain kis zenék vannak, köztük a Take my breathe away-el. A repülős részek szintén kiválóak, és nagyon látványosak.
A hat csillag nem lehúzás akar lenni, csak mégis, valahogy nekem néhol már sok volt és bárgyú. Viszont így is, többször nézhető kis marhaság. Gyerekfejjel biztosan zabáltam volna, de így már más fejjel nézi az ember.

Mivel Tom Cruz nem bírta ki és ebből is folytatás lett, gondoltam ideje megnézni.
A hangulat maga a szép felvételekkel, a gépekkel és a zenével nagyon átjön, ami azért klassz, mert Mr Cruz (számomra) semmit nem tesz hozzá. Rick Rossovich és Val Kilmer ezerszer helyesebb (magánvélemény) is, szóval… biztos van értelme miért Tom a főszereplő, csak én nem találtam rá indokot (talán akkor már húzónév volt? – Még nem éltem – Esetleg jó embereket ismert).
Összre nézve nem volt rossz, de szuperizgalmas sem. Az utolsó bevetés volt a legjobb, addig csak elment. (Mondjuk használhatták volna arra az időt, hogy kibontják Maverick hátterét rendesen, az érdekelt volna).

Bevallom őszintén, kimaradt nagyon sokáig ez a film, de most jött a pótlás, és ejha, ez nagyon jó volt! Minden benne, ami annak idején sikeressé tehette ezt a filmet, és szerintem ez még mai szemmel is nézhető, élvezhető film.