A kilencéves Calogero New York olaszok lakta negyedében, Bronxban él a szüleivel. Apja, a buszvezető Lorenzo vasszigorra neveli őt, de egyúttal igyekszik a legtöbbet nyújtani neki és megóvni az utca kegyetlenségétől. A fiú szemtanúja lesz egy gyilkosságnak, de a rendőrök erőteljes ráhatása… [tovább]
Bronxi mese (1993) 112★
angol
Képek 5
Szereposztás
Kedvencelte 34
Várólistára tette 64
Kiemelt értékelések
Andaxin
Az egyik legleges kedvencem a film, és azt a többletet, ami számomra 10 pontossá emeli, most tudtam megfogalmazni: Lorenzo Anello apafiguráját idealizálom és kívánom magamnak, ő olyan, akire apaként mindig vágytam volna, és amilyet legalább kívánok mindenkinek.
De szeretem Sonny következetes és valóban szinte-apa-figuráját is, aki Calogero-t a tágabb környezetében neveli és oltalmazza.
Az egy dolog, hogy Palminteri az életből vette a sztorit, de azt ilyen pompás és mégsem nyálas dialógusokkal kellett megírnia, és pompás színészeknek kellett visszaadnia úgy, hogy legalább 3 karakter személyisége meglegyen és átjöjjön.
Ja és van még egy személyes élményem ahhoz, hogy a tartalmat nagyon szeressem: spoiler
Rebarbara
Ez volt az elsô film, amit legalább ötször láttam és még meg fogom nézni sokszor. Eszméletlenül jó filmnek tartom! Rengeteget lehet tanulni belôle.
Az amerikai olasz élet és figurái rendkívül jól sikerültek ebben a filmben. Egyszerûen imádom! :)
Corvus_CoRex
Olyan életkoromban néztem meg először, mikor nagyon hatott rám. Nem is tudtam akkor még, hogy mennyire.
Ohh, Sonny~ :)
Örök kedvenc. :)
_Vica_
Igazi örökzöld számomra. Nem is tudom hány évesen láttam először, kb semmit nem értettem belőle. Aztán ahogy nőttem, egyre többet fogtam fel az egészből. Kérdezgettem anyámat, hogy miért bántak így a feketékkel? (még kisebb voltam) Már nem tudom mit válaszolt akkor, annyi rémlik, mintha azt mondta volna, hogy rég óta nem szerették őket a fehérek Amerikában.
Mindig máshogy látom ezt a filmet, életszakaszaimtól függ. Ez a film nagyon sok mindenről szól, a rasszizmusról, a csalódásról, a szeretetről, a családról barátokról, az akkori és a mai normákról. Megosztó. Nagyon szeretem ezt a filmet, még sokszor megfogom nézni! Nem utolsó sorban, Sonny kéztartása lehengerlő! :D 10/10
laracroft93
Egyedülálló gengsztermese, elvarázsolt a hangulata :) Valóban mese, mert átszövi a romantika, mégis gengszterfilm. Szeretem azokat a filmeket, amelyekben a főhős útját gyerekkorától végigkövethetjük. Erről a Volt egyszer egy Amerika jutott eszembe, abban is ez tetszett.
Népszerű idézetek
Calogero „C” Anello: Sonny és az apám azt mondták, ha nagy leszek, megértem. Végül is megértettem. Tanultam valamit a két embertől. Megtanultam szeretetet adni és kapni. És elfogadni az embereket olyannak, amilyenek. És megtanultam a legnagyobb bölcsességet: az életben a legszomorúbb az elpocsékolt tehetség.
Andaxin
– Yankees drukker vagy?
– Igen.
– Ülj le.
– Gondolom le vagy törve, hogy a Yankees vesztett.
– Bill Mazeroski. Gyűlölöm. Mickey Mantle sírt miatta. Azt írta az újság, hogy Mickey sírt.
– Mickey Mantle? Ezért vagy úgy letörve? Mickey Mantle évi 100.000 dollárt keres. Mennyit keres az apád?
– Nem tudom.
– Nem tudod? Ha az apád nem tudja kifizetni a lakbért, Mickey Mantle kifizeti neki? Mickey Mantle nem törődik veled, akkor te miért törődsz vele? Ki törődik mással?
(…)
Attól a naptól fogva nem tudtam többé rajongani a Yankeesért.
