A látszat csal (2015) 71% 203★

Öhm. Cirip, cirip.

Gondoltam, hogy maga a film nem fog tetszeni, de kíváncsi voltam Margot Robbie-ra, hiszen olyan sok áradozást hallottam róla, legfőképp az Öngyilkos osztag óta. Nem tudom, engem nem nagyon fogott meg. Olyan volt, vagy legalábbis olyannak tűnt, mint ahogy az öreg is mondta a parkolóban.

Az egészben csak a kínaival való fogadás és a közös lopás (bár szerintem az sem volt olyan jó, valahogy túl átlátszónak tűnt, még akkor is ha nem néző szemmel néztem a jelenetet), meg az utolsó jelenetben az az órás rész tetszett. Próbálkoztam, de csak ennyit tudtam értékelni belőle.

Logikátlan és lassú a történet, csak a legvégére áll össze kb a kép, a szerelmi szál sem kóser, és volt néhány párbeszéd, amit nem tudtam mire vélni, olyan összekapott és idétlen volt.

Nagyon-nagyon jó megvilágítása ez a szélhámosságnak. Az első felében körbevezet a film a különböző technikákon, ahogyan ellophatják a pénzünket, de úgy, hogy közben szakadni lehet a nevetéstől. spoiler Ezután, amíg a végső nagy dobást készítik elő, kissé megül a film egy időre, de a végén a nagy fordulat megéri, hogy ezt végigüljük.

Nagyon jó volt. Megvolt benne amit ezekben a filmekben szeretek, hogy a nézőt is átverik és b@$ki mindig bevettem :D És ez a spoiler

Könnyed, szórakoztató, hangulatos. Imádtam. :)

Összességében nem rossz film, főleg a vége. :D Igazából a történet nem s kötött le annyira, inkább a színészek azok, akik jók voltak.

Nem igazán döntötték el, mi is akar lenni ez a film. Néhol túl komoly, pedig vígjáték lenne, a humor, ami van gyerekes és erőltetett. A logikai bakik csak úgy hemzsegnek, és nincs benne annyi ötletes, nyakatekert svindli, ami el tudná a néző figyelmét terelni, hogy belophassa a film magát a szívünkbe. (Hah, szörnyű szóvicc akart ez lenni, de még ez is jobb volt, mint a film.)

A romantika meg valami eszement gagyi. Minek kellett bele? 3 évvel ezelőtt találkoztak, egy-két hetet ellógtak egymás mellett és utána IGAZ SZERELEM. Ha tudtam volna, hogy ez romantikus szenvelgés, bele se kezdek.

A kémhistóriák mellett talán a szélhámosfilmek a kedvenceim. Mondjuk ehhez hozzátartozik a filmrajongó kisember viselkedése, aki ilyen svindler hőseposzok megnézése után napokig úgy jár-kel az utcán, hogy aggodalmaskodva a két kezével egyszerre tapogatja mind a nyolc zsebét – miközben ezek a valójában gazemberek a szívébe lopták magukat. Mert Robin Hood óta ott feszít előttünk a hős karakter, aki meglopja az irritálóan gazdagokat (és ki tudja, az elveszett sumér mesékben is biztos volt már hős tolvajszerep), és még csak tovább sem kell osztani lefelé a zsákmányt, elég ha trükkösen elveszi azt, a mese, a film fogyasztója máris a szíve trezorjába zárta őket. Még akkor is, ha az egyszeri ember kizsebelésén nőttek nagyra a gazdagok tolvajai – mint hőseink, Margot és Will és egész csapata. Szóval vegyesek az egészet végiggondoló nézők érzései, de hát nem kell túlgondolni, csak hátradőlni és élvezni a remek játékot és az agyas, végtelen fokozatra csavart átveréseket és szélhámoskodást.

Óriási csalódás volt. :(

Nem örülök az ilyen jellegű filmeknek, ahol mindig hazudni kell, mert a végén már az ember nem tudja elhiheti-e amit a másik mond, vagy megint hazudik.
Mindenesetre a két főszereplő remek volt :) Bírta a párost!

Nagyon jó lehetett volna ez a film, de nem lett, amiért egyébként kár.
Egyszer nézős. Nem dögunalom, de azért vannak ennél jobb filmek is.