Tizenhárom (2003) 71% 100★

Lehet jobban átjött volna a film, ha talán három évvel ezelőtt láttam volna olyan 15 évesen amikor még nem nőtt be a fejem lágya :D
Mert most szó szerint az idegeimen játszott a film, egyszerűen felidegesített a dráma ami ment (és az anyuka viselkedése is, sokszor csak a szemét forgatta amikor tennie kellett volna a dolgok ellen és áhh nagyon zavart).
Jó film alapjáraton, jó történettel, mivel jól mutatja be ezt a rossz társaságba keveredést. Valamint annyira jól van megcsinálva. Tetszett, hogy szürkül (sokkal inkább kékül) a kép ahogy már a végén szorul a hurok.

Mennyit számít a társaság… Valahol egészen félelmetes, hogy borzasztóan rövid idő alatt mennyire kifordulhat önmagából az ember. Értem én, hogy nem egyszerű kislányból nővé válni, de azért kell egy határvonalat húzni.
Az anya is hibás ebben, nem igaz, hogy nem; hogy engedheti, hogy 13 évesen kvázi odaköltözzön hozzájuk egy láthatóan olyan lány, aki már aktív nemi életet él, iszik, hanyagolja az iskolát, stb. Persze, a két tini mindig talált valami jó kifogást, de azért ezt, már csak a saját lányom viselkedészavara miatt is látni kellett volna. Az sem tiszta, hogy amikor a nő megtudta, hogy bántalmazzák az említett barátnőt, miért nem fordult a hatóságokhoz?
Az a legfájóbb, hogy talán nem is Evie-re haragszom, hiszen ő olyan, mint a legtöbb népszerű tinédzser: vad és fékezhetetlen. Az anya… számomra felfoghatatlan, holott tudom, neki se volt könnyű. A vége viszont szép volt, mély anya-lánya kapcsolat a romokon. Romok, igen – a zárójelenet tökéletesen bebizonyította, hogy semmi nem lesz már olyan, mint régen volt.

Stílusosan 13 évesen néztük a barátnőmmel. Bementünk a tékába és kértünk „valami jó”-t. Mondanom sem kell, hogy nem erre számítottunk. :D
Viszont nagyon jó beszélgetési témát adott. Ma is emlékszem a hangulatára. Elég mély nyomott hagyott, főleg, hogy éppen abban a korban kapott el, akikről szól. Szörnyülködtünk rendesen.

Ez is az a film, ami megmutatja hogy mennyit számít az ember tizenéves korában hogy kikkel barátkozik. A hangulata elég nyomasztó, de nagyon jól körüljárja a témát szerintem.

Néha van bennem némi szégyenérzet a saját kamaszkoromat illetően.
Majd ha ez újra rámtör, akkor megint megnézem ezt a filmet, és elmúlik.

És ugyanitt kérem lehetne, hogy amikor saját gyerekem lesz, akkor 14-ről azonnal 20-ra ugorjunk?!

Amúgy maga a film… uh… a sztori OK, a 2 lány OK, de az anyuka alakítása rém gyenge. Catherine Hardwicke pedig nem csak az Alkonyatot bírta elrontani a képernyőre adaptálva, hanem ezt is. Azt a nőt messzire el kellene távolítani a filmes ipartól. De legalább már tudom, honnan szedte össze a Twilight castját.

erőltetett film a tinédzserkori lázadás szélsőséges aspektusáról, inkább tv film minőség.
persze van benne dráma meg lélektan meg minden, csak éppen nem abban a minőségben, hogy igazán hatni tudna az emberre…