„A tánc rettenetesen erős drog. Ha okosan használja fel, ördögöket űzhet ki általa, mély érzelmeket élhet át, színesebbé teheti életét…” – vallja Marianne Hotchkiss, a néhai Marilyn Hotchkiss lánya, aki továbbviszi anyja örökségét, a tánc- és illemtanodát. Az intézményt annak idején azért hozta… [tovább]
Szabad egy táncra? (2005) 19★
Szereposztás
Kedvencelte 2
Várólistára tette 21
Kiemelt értékelések
Megríkatott (ez is…).
Az biztos, hogy nem szokványos romantikus film, és az időben ide-oda ugrálást is eltérően kezeli az átlagostól.
Szép történet arról, hogy egy váratlan találkozás és tragikus véletlen, hogyan képes megváltoztatni egy reménytelennek hitt életet, újra megtölteni tartalommal.
A cím alapján azt képzeltem, hogy sokkal központibb szerepe lesz a táncnak, de nem teljesen így történt. Az tény, hogy a film felében az emberek táncolnak, vagy legalábbis valami olyasmit csinálnak, így elég lényeges szerep van, de nem a megszokott értelemben. Inkább mint lélekgyógyítás van jelen. És valójában erről szól az egész. Senki sem tökéletes itt (ezt külön imádtam, hogy még a tündéri szőke kislány is egy lepusztult debella lett), mindenkinek van vagy testi, vagy jellembeli hibája, és ettől olyan igaz. De a tánc mindenki összeköt, mindenkit felemel kicsit.
Hát ez a film nekem nagyon tetszett. Tudom, hogy sokaknak nem jött be vagy nem kellő mélységbe. Azonban amikor a gyerekkori visszaemlékezés volt a tánciskolába azt teljesen áttudtam érezni, hiszen ez nálunk is így volt. :) Nekem is kötelező volt a tánciskola és ugyanígy párosítottak össze minket, ugyanígy ciki és kínos volt, de valahol mégis jól esett.
Az is tetszett a filmben, ahogy Frank szép lassan halad előre és változik, pedig borzasztóan nem szeretem ezt a színészt :/ De itt valóban eltudta velem hitetni, hogy ő az aki. Sőt még meg is dobbant érte a szívem! :D
A zenéje mesés volt, így be kell szereznem. :)
Oh és drága Steve, úgy sajnáltam. :/ Viszont olyan dolgokat mondott amik igazak, főleg a mentőben zajlott beszélgetés az amire oda kell figyelni.
Na és a tánc.. bár én tudnék így, vagy lenne olyan aki a két bal lábam ellenére tud tanítani és természetesen gyakorolni velem. :D Mert a gyakorlás az fontos, mint tudjuk. :D
Ajánlom bárkinek aki egy kis kikapcsolódásra vágyik, vagy döntenie kell valami egyszerű kérdésben vagy csak rossz a kedve vagy csak egy választ akar találni a miértre és a mi lett volna ha-ra vagy csak egyszerű emberek élete érdekli. :)
Hát vígjátéknak semmiképpen nem mondanám, inkább dráma, a lightosabbik fajtából.
A múlt és a jelen váltakozik benne, de tulajdonképpen három idősíkon mozgunk végig, amolyan 3 párhuzamos történet, melyek egymásra hatnak (a képi világgal, színek játékával, választják el); a jelen, a közel múlt, melyre az egyik szereplő visszaemlékezéséből értesülünk, majd a rég múlt, amelyről a közel múlt egyik szereplője emlékszik, váltakoznak. Közben pedig emberi drámák zajlanak, és ezekre már a rég múltban, de most is, Marilyn Hotchkiss Tánc- és Illemtanodája a megoldás.
Lassú film, amolyan komótosan és megfontoltan halad előre, némi kis avítt bájjal körítve. Nincsenek benne kiszámíthatatlan, nagy fordulatok, talán csak az utolsó slusszpoén.
Nem rossz film.
Anyukám gimiben tánciskolába járt, mert tavaszi szünetben a szülők szövetkeztek az osztályfőnökkel, és az egész osztályt beíratták. Nekem ez kimaradt, bár tanultam táncolni, de nem társastáncot. Mondjuk a kínos párokba rendezés élménye kicsit sem hiányzik, de jó móka lett volna swinget meg merengue-t tanulni. A tánc felszabadít és összeköt, és ha könnyed esti kikapcsolódásra vágysz, de táncolni igazából nem akarsz, akkor ez az ideális film. (És csak szerintem hihetetlenül cuki Marisa Tomei mosolya?)