Sliders (1995–2000) 77% 115★

Nagyon nehéz lenne átfogó értékelést írni pusztán a sorozatélményből, hiszen mindegyik rész egyedi volt, különleges, néha bosszantó, néha egészen lenyűgöző képzeletvilággal, amiben szórakoztatás és tudomány kéz a kézben járt; így inkább a sorozatnézésekhez írt véleményekből szemezgetek, mert valamit muszáj itt hagyni ennek a sorozatnak, imádom. Komolyan. Megérdemli.

1-2 évad: Ezt a két évadot muszáj összevonnom, annyira egy kerek egész, hogy vétek lenne szétszabdalni. Egyből beszippant, mint a féreglyuk a slidereket. Kell ide több? Ez indít el az úton, emiatt kell még több, és még több, és igen, annál is több. A karakterekből egyedül Wade az, akit kiírnék, de ah, spoiler.

3. évad: Az első sokk az volt, hogy egyre irracionálisabbak ezek a részek, noha már maga a feltételezés is irracionális. Az első két évadban az tetszett, hogy tényleg azt feszegették, hogy mi lett volna, ha. Ezekben a részekben viszont tejesen szétszabdalják az egységes fizikát, ész nélkül hoznak be új világokat, ami úgy hülyeség, ahogy van spoiler. De szerencsére a 10. rész környékén visszatalál magához a sorozat.

4. évad: A kromagok! Lehet szidni őket, de szerintem kifejezetten jót tettek a sorozatnak, komolyabb és komorabb lett tőle a hangulat. Imádtam, ahogy bemutatták a kromag-világot, a belső rendszert meg a hatalmi hierarchiát. Aztán volt itt még csúszóketrec, kromag nevelte ember, sci-fi hangulat a javából.
A 21. résznél volt számomra a nagy váltás, ezt idézem:
„Ezt a részt újra kell majd néznem… Hol vannak már a kis bugyuta, de szórakoztató világok, ahol például a közlekedésben a zöld jelenti a stoppot, vagy, ahol a mai napig dínók élnek.
Egyre komolyodik a sorozat, beleveszi az elméleti fizikát is, azzal is magyaráz, tér-burok, időszerkezet-csúszás, és ezek társait mossa össze az emberi pszichével. Komolyan mondom, hogy ezekre a részekre már figyelni kell, nem jó háttérzajnak az evéshez, vagy a tanuláshoz.”

5. évad: Ez már agytora o.o Eddig csak a szememnek adtak párhuzamos világokat, de most kiszakadtak a vizualitásból és rendesen megdolgoztatták a gondolatörvényeket a fejemben. Több síkon kell már gondolkodni hozzá, bár azért így is mindent az ember szájába rág, de a kezdeti részekhez képest, ez hatalmas nagy változás.
Ez komolyan egyre összetettebb, ötödik dimenzióban létező duplikált, de azon belül végtelen számú világba bomlott szubatomi psziché-darabok… mi van? Iszonyat jó lett ez a sorozat, de megértem, hogy sokan szidják ezt az évadot, tényleg teljesen más, mint az eddigi részek.
A régi Quinn-t alakító színész épp ezért lépett ki, mert kezdett túl tudományos lenni neki, és már nem pusztán a szórakozásra fektették a hangsúlyt. Hiányzik, de nem bánom, 4 évad elég volt a könnyed csúszásokból, a lezárás legyen combosabb! Ja, és transzdimenzionális kollektív tudat <3

És hát, egy összegzés, ami nagyon nyurga lesz: spoiler TÚL SOK NYITOTT KÉRDÉS MARADT, HOGY ALUDNI TUDJAK :D

Az első két évad irtó menő. Kedvenc szereplőm a professzor volt. A harmadik elég gagyi, minden elromlott spoiler…Nem sok értelme volt, hogy felbukkant spoiler. A negyedik évad újra kiemelkedő spoiler, de az utolsó évad egy hülyeség, főleg a vége bosszantó…Kár érte. Hiányozni fog ez a sorozat.

Ifjúságom egyik meghatározó sorozata. Quinn-ért odavoltam, meg a profért is, a csaj irritált. Egészen addig imádtam a sorozatot amíg nem hozták be a spoiler részt, és onnantól ide – oda mászkáltak, már több időzítővel, már ellenségekkel, már Végevanavilágnak mentalítással. Bejött a szőke csaj akit ugyanúgy utáltam, bejött Quinn öccse akit kedveltem, de eh…és fogalmam sincs, hogy mi a sorozat vége. Valaki súgja már meg mi a vége, mert én valahol lemaradtam, azt még láttam spoiler de a teljes befejezést nem.
Amúgy a sorozatból részeket sokszor láttam, tehát van amit legalább hatszor, mert annyiszor adta a tv :D

Mennyire imádtam ezt a sorozatot. Az első élményem a sci-fi-vel. :) Nagyon tetszettek az egyes dimenziók alteregói, mindig vártam, hogy most milyen lesz, ha lesz. :)
A végére már kicsit össze-kuszálták, de határozottan itt az ideje újranézni.

Egész pofás kis sorozat, egészen a harmadik évadig, ahol John Rhys-Davies úgy döntött, hogy köszöni, neki elég volt ennyi, és ezzel gyakorlatilag kiszállt az egyetlen olyan karakter, aki miatt érdemes volt nézni az egészet.

Ifjúkorom meghatározó sorozata volt annak idején. Imádtam, de az utolsó évadot (amire se a professzor, se Wade, se Quinn nem volt jelen) már utáltam. Kár volt az utolsó évadot megcsinálni, mert nagyon zagyva lett a dimenziók eltűnésével, a két Mallory összevegyítésével (miután Jerry O'Connell kiszállt a sorozatból), meg a többivel. Egyébként szerintem egy ma is simán nézhető sorozatról van szó. És úgy hallottam, újra le fogják adni.

Egy ismét, a gyerekkorom meghatározó sorozata. A párhuzamos világok borsóztam az izgalomtól… mennyit álltam a tükör előtt korábban, hogy biztos létezik egy másik világ, ami olyan, mint ez, de mégis más..(enyhe Aliz csodaországban hatás nem elhanyagolható) aztán jött ez a sorozat és minden értelmet nyert. Na meg Quinn is megnyerő volt.. xD

Nagyon tetszett a sorozat… egészen addig, amíg eljutottak odáig, hogy már követhetetlen volt, elég „zagyva” lett. Na, az már annyira nem jött be. De ha összességében nézem, akkor igenis jó kis sorozat.

Szerintem három évadot láttam belőle, de nem bánom. Utána már nekem túl zagyva volt. Hogy most ki kicsoda, kivel cserét helyet… a végén már senki nem az volt, aki elindult.
Amúgy menő volt. Párhuzamos világok. Valamelyikben a férfiak hordják ki a gyereket, egy másikban meg alien szerű izék költöznek beléd.
A TV távirányítójával lehetett slidereset játszani. :D

Az első évad fogott meg: ha egy apró dolog másként alakul, az hogyan hatna ki az emberiség történetére, szerintem nagyon jó ötletei voltak a forgatókönyvíróknak. Aztán ezekből valahogy kifogytak és számomra ott kezdődött el a lejtmenet, hogy behozták a kromagokat :/ A szereplőcseréket és Quinn öccsét mér elfogadtam, de az új-Quinnél már nem bírtam, csak a legutolsó részt néztem meg, hogy mégis mi lett a vége. Egy nagy katyvasz :S