Saló, avagy Szodoma 120 napja (1975) 50% 67★

*Minden idők 10 legbrutálisabb és legbetegebb filmje – 1. helyezett*
Gondoltam miért ne kezdhetném a kedves cikkíró aranyérmesével… Mindig is az a típus voltam, aki szereti letudni a nehezét (khm német- és matekházi khm), így nem is éreztem kérdésesnek ezt a dolgot.
Nem is tudom, hogy mi bizonytalanított el leginkább… Az 51%, a nemzetiség vagy maga a tény, hogy ez nyert a „versenyben”. Félve kezdtem neki – egy ilyen műnek másképp nem is lehet –, de egyáltalán nem azt kaptam, amire számítottam.
Nem kifejezetten mondanám, hogy a film gusztustalan (kivéve az spoiler jeleneteket), brutális vagy éppen kegyetlen. Inkább csak zavarba ejtő és elvont – legalábbis számomra. Ugyan nem egy beteg rész van benne, de valahogy azok is eltörpülnek a szexuálisnak szánt és megalázottságot sugárzó tartalom mellett. Nem érződik 43 évesnek a mű, valahogy az emberek ilyesfajta megnyilvánulása kortalannak hat. Ezt lehet „bóknak” is venni akár, de fogalmam sincs, hogy ki fogná fel annak (hacsak nem a rendező maga, ugyebár).

Nem egy szerethető film, utálni pedig könnyű amiatt amit bemutat, de amit bemutat az a hatalmi elnyomás horrorja és ideológiától függetlenül azonos természetű. Illetve valahol félelmetesebb, mint sok holokauszt film, mert nem mindenkinek van vágya népeket kiirtani, ugyanakkor rengeteg mindenkinek vannak perverziói, sokaknak aberrációi is és jobb esetben elborzasztja őket, hogy milyen végletes formái lehetnek annak, amit valaha már éreztek. Pasolini Dante-t idéző, földi pokoljárással „ajándékozta” meg az embert, amihez nem kell hinni Istenben, a végére már nehéz is lesz. De a császár meztelen, mindenki tudja, mégis csend van.

Hát ebben aztán az összes szín összes árnyalata benne van.

Na jó. Ezt ne nézze meg senki, oké?

Megint beleestem abba a hibába hogy túl nagy elvárásokkal néztem meg a filmet.. így nem volt annyira durva szerintem. A trailer-be belezsúfoltak kb minden durva jelenetet. Ezért csak 8/10.

A könyv – már a maga elborult, beteg és aberrált módján – jó, bár gyomor kell hozzá, de mégis van benne valami olyan alantas és mély, ami az emberi lélek egyik alapkövét adja; és ez pont az az elborult ösztönösen erőszakos és szexuális elhajlás, amit (Isten bocsá') szégyenteljesen elnyomunk magunkban. Na most Pasolini, hogy nem olvasta a márki úr könyvét, az is biztos. Önmagában ez a film bizony megállná a helyét, de a könyvből csak az aberrált hatalom-ösztön-perverzió környezetet vette át, az is biztos. Sade márki maradjon meg a könyveknek…

Az én szememben Pasolini ott van a legtúlértékeltebb rendezők toplistáján.

Sade márki nem volt komplett, az biztos. Pasolini meg kezet foghat vele. Ebben a filmben nem csak a szürke 50 árnyalata, hanem a szivárvány minden színe fellelhető. Még manapság is polgárpukkasztó és gyomorforgató.

Éééés a „what the actual fuck” kategória győztese…. *dobpergés*
EZ.
Értelme nem sok van, sajnos hangulata se.

Kár volt rááldoznom az időm és sosem leszek már ugyanaz az ember… Ez a film gyomorforgató volt és a legszörnyűbb, hogy a történelem említ ilyen kúriáról.