Lindsay és Jenny, a két amerikai lány Európában utazgat. Németországban autóznak, amikor egy erdőben gondjuk támad a kocsijukkal. Gyalog indulnak útnak, hogy segítséget kérjenek, és hamarosan egy elszigetelt, magányos házra bukkannak. A tulajdonosa, Dr. Heiter meginvitálja őket egy italra, amíg… [tovább]
Az emberi százlábú (Az emberi százlábú 1.) (2009) 64★
Szereposztás
Kedvencelte 5
Várólistára tette 38
Kiemelt értékelések
Szerintem ez baromi beteg volt, mein lieber 3-Hund vagy mi emberekkel??? Mondjuk tudtam, hogy erről szól, de akkor is durva. Dieter Laser viszont zseniális, szuperül eljátszotta a beteg orvost. Az biztos, hogy a többi részt nem nézem meg, a hányinger kerülgetett végig:D
Kényelmetlen filmek, kényelmes kanapén nézve, avagy, ha reggel a szomszéd megint lármázik, befogom a száját, valakinek a seggével, és keresek hashajtót. Íme az Emberi százlábú experience. Csak erős idegzetűeknek, vagy ha neked is jól el van cseszve a humorod!
„100% medical accurate”
Már a film reklám dumája is azt sejteti, hogy itt egy hatásvadász, cirkuszi förmedvénnyel, úgynevezett freak-el lesz dolgunk. Mint amikor a gagyi horrorok aranykorában hányós zacskókat, és életbiztosításokat osztogattak a mozi előtt, a nagyobb élmény kedvéért, illetve az összes plakátra rányomták hogy mire lehet majd számítani, stb. stb. Klasszikus B kategóriás, cinikus szenzáció hajhászás, ami nem feltétlen rossz, sőt különös ízt ad ehhez az egészhez. A film elején a stáblista nagyon retró, a régi explotation filmeket idézik a gömbölyded betűk. Nem éreztem egy erőltetett gesztusnak, helyette kezdtem látni a filmet hogy hol is helyezzem el a fejemben… pedig én nagyon akartam utálni ezt a filmet. De tényleg! A modern horror filmek sosem voltak az ínyemre valóak, és ez a nagy hype körülötte sem segített hogy különösebben érdekelni tudjon, és az ötlet annyira erőltetettnek, obszcénnak, és hatásvadásznak tűnt, hogy úgy éreztem időpocsékolás lenne megnézni. No meg amúgy is, ha én eldöntöttem hogy ez szar, akkor szar, és kész! Persze ez egy nagyon rossz álláspont, és én szeretem a Chokitot. Árulnak még vajon ilyen csokit? Ami ronda és finom? Minden esetre ez a mozi hasonló élményt okozott. Azt előre leszögezem, hogy, lelkesedésem csak annyira nagy, mintha az egész karom helyett, csak a felé vágták volna le.
Miről is szól a film? Ha valaki még nem hallott volna az elmúlt évek egyik legbetegebb alapötletről, akkor dióhéjban: egy őrült német sebész három embert összevarr (Clerks/Shop Stop rajongók figyelem!) „seggből szájba”. Készít egy emberi százlábút, akik osztoznak az emésztő rendszeren. „A” személy megeszi az ételt, amit az kiürít „B” személy szájába, aki pedig „C” személybe juttat, hasonló módon. Igen, ezt a South Park-ban is kiparodizálták. Lehet-e ebből a témából jó filmet csinálni? Miért ne? Rossz téma nincs, csak rossz elkészítés. Ez az ételekre is vonatkozik. Persze ha a csizmát ráteszem a tálcára, még nem lesz étel, akkor sem ha egy kis bazsalikommal megszórom, vagy petrezselyemmel bélelem ki, és vannak filmek amik inkább erre hasonlítanak, de a holland Tom Six filmje mint film viszonylag jól funkcionál. Fantáziánkra bízza az undorító dolgokat, sem fekáliát, sem pedig rettenetes részleteket nem kapunk a műtétből (csak egy ici-picit), nem sokkal véresebb mint bármilyen film, ami önmagát horrornak nevezi (a folytatás majd ezt fogja megváltoztatni, de arról majd később). Nagyon durván egyensúlyozik a tetszési libikókámon. A jobb oldalon a kifejezetten jó színészek, és a film humora áll. Igen, a film NAGYON vicces, ha kellő fekete humorral rendelkezik az ember. A poén (és egyben libabőrünk) főforrása az pedig minden gonosz doktornak a legbetegebb karikatúrája, Dr. Josef Mengel… pardon elírtam Heiter (Dieter Laser). Hideg tekintete, és német akcentusa hátborzongató, de a viselkedése olyan mint egy durcás kisgyermeké, aki homokvárat épít, mondjuk úgy, más kisgyerekekből, akik ha nem akarnak neki asszisztálni, üvöltözik, és csapkodja őket. A jó doktor Heiter elismert sziámi ikerpár szétválasztó sebész volt, de elege lett ebből, és most Isten helyett, ő akarja a számára oly' utálatos embereket egybenöveszteni, hiszen ki ő hogy szétszedje azt, amit Isten egybenövesztett? Majd most mellé állhat. Büszke is az eredményére, pompás, új háziállatára, a sziámi tripletre, ami sajnos makacs jószág, és nem mindig akar engedelmeskedni, gazdájának.
A házi kedvenc első harmada egy japán fickó (Akihiro Kitamura) aki többnyire üvöltözik, és lázadozik helyzete ellen, ami valljuk be, érthető, pedig ő még jól járt, nem úgy mint a mögötte lévő két hölgy (Ashley C. Williams középen és Ashlynn Yennie hátul). A lányok már a film legelején szívnak, amikor lerobban a kocsijuk, és egy perverz atléta trikós német áll meg nekik, aki gyönyörűséges anyanyelvén „udvarol” nekik (ennél a jelenetnél éreztem hogy ez nem egy művészkedős, öncélú baromság lesz, hanem itt valahol mélyen a humor is felfedezhető). A lányok angolul, a japán (ofkorz) japánul, a doktorunk németül beszél, igazi multikulti móka ez, a nyelvi korlátok, és különbözőségek miatt még izgalmasabb maga a film, hiszen mindenki idegen a másik számára, igaz, a lányok a film felétől csak hümmögni tudnak. A film vége felé megjelenik a deus ex machina, két nyomozó személyében, és kilépünk az orvos perverz játékának világából, ami nem csak azért jó hogy egy kis konfliktus legyen, de picit visszaszállunk a földre is, és hallhatjuk a drága jó sebészünket emberekkel kommunikálni, ami valami végtelenül szórakoztató, főleg ahogy a rendőröket be akarja „randidrogozni” (IGYA MEG A VIZET. IGYA MEG A VIZET!!). A két nyomozó is eléggé jó karakter, nem tipikus amerikai filmes figurák, igazi átlagos arcok. Viszont akkor mi a gond a filmmel, ami miatt nem tudnék annyira lelkesedni érte? A mérleg bal oldalát következetlenségek, logikai hibák nehezítik, azok a fajták, amik miatt veszekszel a televízióval. Az ember persze tudja hogy ez csak egy film, és kellenek hülye döntések dramaturgiailag, hogy a cselekmény izgalmasabb legyen, és az ember ezeken szemet is tud hunyni, de itt ezek miatt a film utolsó negyed-húsz perce átmegy önmaga paródiájává. A jó vicc átmegy rossz viccbe. Nem mindig foglalkozok azzal hogy spoilerezzem a filmet, de nem egy poént lőnék le ha kifejteném mire gondolok.
Amúgy egy olyan kérdés ütött szöget a fejembe, hogy a filmben vannak-e fetisizálható dolgok? Heiter az áldozatait, akik négykézlábra vannak kényszerítve mint egy állat, személyiségüktől megfosztva, csapkodja őket lovagló pálcával, kipeckeli a szájukat (igaz, itt egy másik ember seggével), és megjelenik a koprofília. Ezek akár egy BDSM pornóban is megjelenhetnének (lehet megtaláltam a célközönséget?). A film befejezése nagyon sötét, katarzis mentes, kicsit talán túlságosan is lehangoló. Furcsa egy film ez, mert nem élveztem, de remekül szórakoztam rajta. Adjatok neki egy esélyt, talán ti még jobban élvezitek mint én, és nem fogok rátok haragudni ha jobban tetszik, de ha utálni fogjátok, megértem ha anyáztok. Nem való ez mindenkinek…
Több helyen is hallottam már erről a filmről, jót és rosszat is vegyesen.
„Mennyire beteg!”, „Mennyire brutális!”, „Mennyire undorító!” stb.
1. Az elképzelés tényleg beteg és szörnyű.
2. Ellenben a kivitelezés nem volt igazán az. Igazából semmi olyat nem mutattak, ami rosszabb lett volna, mint egy Fűrész vagy egy darabolós horror.
Jó pár horrort néztem már, rengeteg paravideót, szóval lehet, hogy magas lett az ingerküszöböm, de sohasem bírtam az undorító, gusztustalan dolgokat.
Annyira lekötött a film, hogy közben főztem és mosogattam is.
Nem kaptam a kérdéseimre választ:
-Tulajdonképpen miért is volt ez az egész? Mire fel volt ez az ötlete a dokinak?
– Mi lett azután, hogy legördült a stáblista?
A dokit játszó színész valóban jó választás volt, de ez minden, ami pozitívnak mondható a filmmel kapcsolatban.
Az a baj vele, hogy az ötlet abszurd humora és szörnyűsége, nagyobbat üt, mint a megvalósítás. Elég közepes film volt.
Undorító. Fura ötlet, kifejezetten kegyetlen és gusztustalan. Csak egy beteg elme képes ilyen filmet alkotni.
Egy ilyen témájú film nálam csak akkor működne, ha mérhetetlen sok öniróniával készítenék el. Itt viszont úgy fest, hogy komolyan gondolták a dolgot. Tele van logikátlan baromságokkal. A vége felé már beletekerve néztem csak és a folytatásra se vagyok kíváncsi.Egy beteg, ám egy fikarcnyit sem kreatív elme szüleménye ez – az egyébként egyáltalán nem horror – film.
Amerikában hányószacskót osztogattak a vetítésen. De miért is? Mindenki betegnek, durvának állítja be a filmet és megfogalmazódik bennem, hogy egy filmet néztünk? Nyilvánvalóan morbid a helyzet, morbidul néz ki az egész eredmény, de ne mondják már, hogy ez bárkinek, aki legalább néha néz horrort, az ingerküszöbén kívül esne! Azt vártam, hogy látjuk, ahogy mindhármójukon végigmegy az étel, spoiler vagy valahogy szétszakadhattak volna, vagy történhetett volna bármi olyan vizuális dolog, amitől azt éreznénk, hogy igen, ez beteg, ez valami letéve az asztalra. De nem ez történt. Nem vártam sokat, annak a kevésnek megfelelt a film, de így is bánom az elveszett jó ötletet.
hogy ez nekem mekkora csalódás volt, mindenki fel van borulva, hogy mennyire undorító meg hogy rengetegen kirohantak a moziból hányni stb. Én maximum szomorúságot és szánalmat éreztem, és nem hányós undorodást, hanem az emberiségtől való undorodást. Dieter Laser egy remek színész, bár tény hogy segítette az arcszerkezete az őrült német tudóst alakítani. Kérdés miért van az, hogy minden ilyen dolog 3x jobban üt ha németül van…
Konklúzió:
1.) túl tapasztalt vagyok az ilyen filmek terén ezek szerint mert ez igazából nem hatott meg még libabőrös sem lettem, se nem fordult fel a gyomrom…
2.) Újra meg kell tanulnom németül,
3.) Német nyelvterületre akarok költözni Anglia után.
Saját értékelés: 10/4
Eredetiség: 10/8 az tuti hogy eredeti volt
Félelmetesség: 10/6 mert azért nem szeretnék Dr. Heiter-rel összefutni és ezért félelmetes volt.
Folytatása
Összehasonlítás |