Az álomgyerek (Rémálom az Elm utcában 5.) (1989) 57% 86★

Nem rossz, de lehetne jobb is. A szereplők nagyon unalmasak már Alice is csak végig sikoltozik egyáltalán nem bírom a hangját. Az alapsztori türhető, de a megvalósítása már kezd gyengülni, és klisés lenni. Majdnem mindig ugyanaz játszódik le, mint az első résztől kezdve, csak éppen máshogy tálalva.

Az már általában régen rossz, hogyha valaminek öt része van, de az is, hogyha olyan idegesítők a szereplők, hogy a gyilkosnak drukkolsz…
Ez a rész tehát valami szörnyen semmilyen volt, és az sem tudott érdekelni, hogy kivel mi lesz. Az eddig se túlságosan kiemelkedő grafika meg elérte a nevetséges szintet, emellett a készítőket meg nagyon megihlette az a-ha Take On Me c. száma, mert olyan volt, mintha időnként annak a videoklippjében lettünk volna.
Egyébként still #TeamFreddy

Az alapötlet nem volt rossz, de a kivitelezés nem elég fantáziadús. Valahogy hiányoznak belőle az új és kreatív ötletek. (Kivéve a képregényes megoldást.) Nem volt rossz rész, csak olyan semmilyen.

„Rád zártam az ajtót!
Megtaláltam a kulcsot!”

Az álmok ura szép kis hasznot hozott, szóval zöld utat kapott a Rémálom sorozat ötödik felvonása is, mely Az álomgyerek alcímet kapta. Meglepő módon viszont csak az előző rész költségvetésének felét szánta rá a stúdió, ami azért valljuk be, eléggé meglátszik a kész művön.
Az szintén érdekes, hogy a film igyekszik visszatérni a gyökerekhez, tehát elsősorban horror akar lenni, de nem mellőzi a poénosabb momentumokat sem, de ennek eredménye igazából egy baromi furcsa hangulatú valami lesz, amin a forgatókönyv zavarossága sem segít sokat.
Pedig Az álomgyerek meglehetősen jól indít, ámbár ez eddig minden részről elmondható volt eddig. Viszont itt maga a főcím is piszok ütős, pedig szimplán A dolog című filmből koppintották le. Továbbá a stáblista is nagyon pofás, majd meg is kapjuk rögtön az első rémálmot is, mely az első rész kádas jelenete, csak épp zuhanyfülkében. Ettől függetlenül tényleg piszkosul jól eltalált, legalábbis az én tetszésemet elnyerte. Az pedig remek poén, ahogy Alice felriadva a rémálomból zuhanyzáshoz készül és egy pillanatra megszeppen, ahogy a való életben is reagál az ember, ha valamivel kapcsolatban rosszat álmodik.
Kruegert meglehetősen érdekes, mi több, bizarr módon hozzák vissza. Viszont ahogy felhúzza a kesztyűt és elkezdi végighúzni a falon, az nagyon stílusos. A maszkja viszont elég furcsa lett. Nagyon kiüt, hogy gumiból van és nem is igazán tűnik úgy, mintha össze lenne égve az arca. Néhány beállításnál ellenben egész jól néz ki. Sajnos az álomrém ebben a részben megint keveset szerepel, és a jelenetei is elég vegyesek. Ugye próbálták komolyra venni újfent a figurát, de olyan banális jeleneteket is írtak neki, hogy azok miatt ez képtelenség. Gördeszkázó Freddy? Ez komoly? Meg ahogy poénkodik a fináléban is, az mi? Viszont a folyosón való üldözés során tényleg megint az elszánt gyilkos jelenik meg, illetve Dannel igen rendesen kitol. Maga a rémálom is pofás, amibe belekergeti, de az, hogy nem ő öli meg, hanem az utolsó pillanatban felébreszti és hagyja, hogy karambolozzon, az elég durva. Van még két gyilkosság, a modell csajé a biohorrorra helyezi a hangsúlyt és valóban elég gusztustalan és groteszk, míg a képregényes csávóé poén, de valahogy mégse illik ebbe a részbe.
A film most azzal próbálja a sztorit feldobni, hogy Freddy egy magzat álmait használja ki, ami még érdekes is lenne, de egy idő után az alkotók is belezavarodnak, aztán mondhatni semmibe marad az egész. Ja, a magzat idősebb változata meg a Jurassic Parkból az a gyerek, akit beszaratott Grant. Hát, itt se volt valami értelmes a karaktere.
A sztori Freddy sztoriját is igyekszik tovább bontani, így újra megjelenik Amanda, illetve láthatjuk a fogantatását és a születését is a csíkos pulcsis gyilkosnak. Azt nem értem, miért kellett a bébi Freddynek torzszülöttnek lennie? Vagy csak az álombéli bébi volt ilyen ronda? Meg mi ez a hülyeség, hogy Amanda Kruegert nem temették el, hanem a toronyba van még mindig a lelke? Illetve hogyhogy 2 év alatt bezárták a kórházat, ahol a 3. rész is játszódott. Elvileg Amanda is annak egy szárnyában szolgált, mégis, most teljesen máshogy néz ki az egész, mint az Álomharcosokban.
Az is elég gáz már erre a részre, hogy kb. mindenki most költözik ide, nem tud senki semmit az eddig történtekről. Alice új haverjai is hol a fenében voltak eddig? Oké, hogy új barátokat kellett szereznie, de ők nem hallottak arról, hogy az előző tanévben, hogy halt meg egy csomó osztálytársuk? Azt pedig már rossz volt hallgatni néha, hogy: „De Freddy tette! Visszatért!” És persze senki nem hisz a főszereplőnek, csak mikor kis híján őket is ki nem nyírják. Amúgy a színészek pocsékak. Főleg az Yvonne-t alakító csajtól másztam falra. És persze, hogy ő túléli!
Mint említettem, a film hangulata meglehetősen érdekes. Az álomjelenetek olykor kifejezetten bizarrak és a díszletek is ezt erősítik, ennek megfelelően vannak erősebb momentumok ezen a téren. A zene is rápakol erre egy pár lapáttal, bár a klasszikus Rémálom dallamokat nem igazán használják. Ami sajnálatos, hogy hiába ’89-es a film, itt már nem igazán érhető nyomon az az igazi ’80-as évekbeli hangulat. Még egy fasza kis slágert se dobtak be, csak a végén van egy rap szám, ami pofás, csak szerintem nem illett ehhez a részhez.
Fura film, rosszabbra emlékeztem, de még így sem mondanám sokkal jobbnak. Érződik, hogy a pénzre ment a stúdió, ami elég sajnálatos. Simán ki lehetett volna ebből többet is hozni, ha hagyják a fölösleges marháskodást és kicsit rágyúrnak még a sztorira. Nem olyan rossz, mint a remake vagy a 2. rész, de a 4. rész pörgős és laza stílusától elmarad, az 1. és 3. résztől pedig mérföldekre van.

Egy picit jobb volt az előző résznél, de nem nagy durranás ez sem. Gyenge a sztori…

Az alapötletből többet ki lehetett volna hozni, de így sem volt rossz. Még mindig imádom!

Én ehhez a filmhez akartam valami értékelést írni, de már nem emlékszem, mit. Vagy talán a negyedikhez szerettem volna?
Mindegy is, ez elég jól összefoglalja mindkettőt.