Daniel Hillardot egyszerre több csapás is sújtja. Addig rajzfilmfiguráknak kölcsönözte a hangját, szinkronszínészként kereste a kenyerét és most váratlanul elveszti az állását. Ez még nem minden: felesége, Miranda is megelégeli a viselkedését és elválik tőle. A bíróság döntése kegyetlen, Daniel… [tovább]
Mrs. Doubtfire – Apa csak egy van (1993) 460★
Képek 9
Szereposztás
Kedvencelte 92
Várólistára tette 57
Kiemelt értékelések
Nekem ez a gyerekkoromból valahogy kimaradt, de most végre pótoltam. Végtelenül aranyos történet, ami egyben szórakoztató és szívmelengető is, részemről pedig határozottan újranézős. Robin Williams egy zseni volt, Mikó István pedig még mindig fenomenális. :)
Nagyon kedves, szórakoztató és sokszor vicces film, öröm volt nézni. Ugyanakkor nem tudok elmenni a tény mellett, mennyire „anyahibáztató” a történet. Személy szerint engem szerencsétlen nő halálra idegesített, de azért igenis igyekezett minden területen megfelelni. Ezzel szemben az apa, főleg az elején túl lazán kezelte a kialakult helyzeteket és konfliktusokat, ebből adódott a nagyon sok valódi családban is fennálló probléma; az anya a rossz zsaru, az apa a jó. De kár erre sok szót pazarolni, mert ez nem igazán vont le számomra a film élvezhetőségéből. Nagyon szerettem Robin Williams játékát. És bár ritkán nézek magyarul filmeket, meg kell említenem, hogy kiválónak találtam Mikó István hangmunkáját.
Aranyos, kedves, mókás film ami nagyon tanulságos is.
Egy dolog nem tetszett igazán, mégpedig az, hogy mindenki az anyát tekinti gonosznak. Pedig azért azt be kellene látni, hogy egy ekkora család fenntartása nagyon nem kis munka. És nem csak akkor kellene észbe kapnia a másik félnek mikor már gond van belőle, mikor elvesztheti a családját. Megkellet volna már előbb is osztani a munkát, a feladatokat.
Emlékmozinak vettem elő. Egyrészt felidézi a gyerekkoromat, amikor könnyesre nevettem magam minden egyes alkalommal, mikor megnéztem, másrészt emlékezni Williamsre, a színészre.
Furcsa ezt a filmet a halála után, és egy életrajzi könyve után nézni. Az egyik felem még most is nevet minden egyes poénján pontosan úgy, mintha először látnám. A másik felem meg szomorú. Minél több filmjét nézem újra (vagy először), annál inkább látom, úgy volt, ahogy az írók vannak a műveikkel, mindenki beletesz valamit önmagából. És ez így van még egy „egyszerű” (semmiképp sem lekicsinylő jelzőnek használva) vígjáték esetében is. Mert itt van Williams a zseniális stand up komikus, aki olyan szinten művelte a tökéletes improvizációt, hogy olybá tűnt mindig is így volt megírva a pillanat. És most újranézve és utánaolvasva, hány és hány oyan jelenet van, ami kizárólag miatta lett olyan, amilyen. (És akkor hol van még a két magasabb korhatár besorolás – fura, gyerekfejjel fel sem tűnt, hogy azért a magyar is 12+). Aztán ott van Williams az ember, a családapa, akinek pillanatai benne vannak a filmben is (az improvizáció miatt kirúgott színész Daniel, a válás, a gyerekei imádata, és az, hogy végül fia babysitterét vette él és élt vele majd' 20 éven át).
Szóval a nevetés mellé most már vegyül egy kis szomorúság, de ettől a film nem veszít értékéből. Sőt.
Elő kell venni, ha nevetni támad kedvem.
Nagyon aranyos és kedves film volt a szülői szeretetről, már ami az apai vonalat illeti, mert ez a nő, aki magát anyának merte nevezni, hát… nos, kell negatív példa is, hogy milyen a rossz szülő. Ezt a nőt vagy hatszor felképeltem volna, három boldogtalan és elveszett gyerek anyja, akiknek az érzéseivel mit sem törődik, mert ő bizony velük akar bosszút állni a férjén, mert az nemes egyszerűséggel: jobb szülő. Fúj, de rohadtul bicskanyitogatóan gusztustalan volt, és nem, ezen még a vége sem segített.
Nagyon szép ellenpéldát mutat viszont az apa, aki tényleg képes bármeddig elmenni (nyilván nem ártó eszközökkel), hogy a gyermekei mellett lehessen. Témája ellenére (válás, gyermekelhelyezési per, tárgyalás, stb.) nagyon kis könnyed film, amit jól esik látni.
Kiskoromban részleteket láttam belőle, de úgy érzem, jót tett a filmnek és nekem is, hogy csak most néztem meg teljes egészében, mert nagyon tetszett. Nem véletlenül az egyik kedvenc színészem Robin Williams, ezt a (kettős)szerepet eljátszani nem kis feladat lehetett, de ő irtó könnyen vette az akadályt és elképesztően alakított. Én szeretem alapjáraton a magyar szinkront, mert láttam már más nyelven sokkal rosszabbat, és ennek a filmnek a szinkronját különösen jó volt hallgatni, ahogy játszott a hangjával a Williams-t szinkronizáló színész, innen is köszönöm neki!(:
Aranyos volt a film, sokat mosolyogtam a beszólásokon és a szerető apuka tettei miatt kialakult komikus momentumokon.
Egy dolog volt egyedül fura számomra: szerintem nem feltétlenül kellett volna megváltoztatni az eredeti „Doubtfire” vezetéknevet „Tűzvolte”-re. Nekem eredeti névvel jobb lett volna, de ez már csak szőrszálhasogatás. Szívből ajánlom mindenkinek a Mrs. Doubtfire – Apa csak egy van című filmet, igazán jót lehet szórakozni rajta.
Nagyon szeretem ezt a filmet! Eleve Robin Williams a főszereplő, rossz már nem is lehetne. A maszkírozás fantasztikus, és Mrs. Doubtfire karakterének megformálása is szuper! Tele van vicces jelenetekkel, egészen az elejétől a végéig :)
Népszerű idézetek
Daniel Hillard: Ha megtalálom azt a szadista állatot, aki feltalálta a női cipősarkat, én megölöm!
Mrs. Doubtfire: – Erről a fagyasztott húsról is Winston jut az eszembe. Nyugodjék békében!
Miranda Hillard: – Mikor is hunyt el szegény?
Mrs. Doubtfire: – Nyolc éve lesz már aranyom, most novemberben.
Miranda Hillard: – Mi történt?
Mrs. Doubtfire: Bizony nem vetette meg az italt és az ital ölte meg.
Miranda Hillard: – Milyen szörnyű! Szóval alkoholista volt?
Mrs. Doubtfire: Nem, egy kólás kocsi ütötte el. Így szó szerint az ital okozta a halálát.
Miranda: Mért van az, hogy mindig rám osztod ki a boszorkány szerepét?
Daniel: Nem osztok én ki rád semmilyen szerepet, ez természetes módon fakad belőled.
Tudod, vannak szülők, akik ha mérgesek, sokkal jobban kijönnek egymással, ha nem élnek együtt. Így nem veszekednek örökösen. Jobb emberekké válnak, és jobb mamád, illetve papád lesz neked is. Néha aztán újra kibékülnek, de megesik, hogy mégsem, aranyom. Ha nem békülnek ki, ne hibáztasd magad. Csupán azért, mert ők már nem szeretik egymást többé, még nem kell azt hinned, hogy téged sem szeretnek. Rengeteg különféle család létezik. Van olyan család, ahol egy mama van, van ahol egy papa jut két családra. Vannak gyerekek, akik a nagynénjükkel vagy a nagybátyjukkal élnek együtt. Vannak, akikkel a nagyszüleik törődnek, sőt, vannak, akik nevelőszülőknél élnek, és vannak, akiket külön otthonokba sodort az élet távol egymástól az ország különböző sarkaiba. És előfordul, hogy napokig, heteik, hónapokig, sőt, évekig nem látják egymást. De ha a szeretet megmarad, az a legerősebb összetartó kapocs. És akkor a családod ott lesz örökre a szívedben.
És most következzék a dínó tánckar!
Táááá rátátá tááá rátátá
Köszöntsétek kellő tisztelettel a kirááályt!
Tooo toritooo, tárátááá, ez a dínóshow, toritooo
Hé palimadarak, fejedelmi vacsorát csapunk belőletek!
Mócsingok, riadó!
Hölgyeim és uraim! Ütemes tapsot kérek!
Köszöntsék a híres James Broooowntosaurust!
Pápápápáám
A súly húz, dinidinidín,
Dínóblues, dinidinidin,
Díb dáb, nagy láb, lépj hát!
Pupupupu, wow!
Ez így nem megy tovább.
Segítség, segítség, mindjárt kipusztulok!
Pihenj le James!
És most hoppá, műfajt váltunk. Jön a rabló rap.
Én a rabló, hüllő vagyok, a legnagyobb hajólakó.
Nem húz el a hat ló.
Az sem hátrány, hogy körülölelt a dágvány.
Ha feltörök lentről, én leszek a petró…leum
Daniel Hillard: Idősebb fazon kell.
Frank (maszkmester): Idősebb? Menyivel? Sophia Loren vagy Shirley MacLaine típust akarsz?
Daniel Hillard: Mi a különbség?
Frank: Némi cellux és vörös hajfesték.
Daniel Hillard: Mit szólnál Joan Collinshoz?
Frank: Ahhoz még nekem sincs elég erőm!