Lolita (1997) 106

Humbert egy amerikai kisvárosban vállal állást irodalomtanárként. Egy csinos özvegynél bérel szobát. Ám Humbert vágyainak titokzatos tárgya nem a szépséges özvegy, hanem annak tizenkét éves lánya, a bájos Lolita. Humbert hamarosan feleségül veszi az özvegyet, csak hogy Lolita közelében lehessen…

angol

Képek 269

Szereposztás

Jeremy IronsHumbert Humbert
Melanie GriffithCharlotte Haze
Frank LangellaClare Quilty
Dominique SwainDolores 'Lolita' Haze
Suzanne ShepherdMiss Pratt
Emma Griffiths MalinAnnabel Lee
Hirdetés

Kedvencelte 22

Várólistára tette 118


Kiemelt értékelések

Ascyra 

Ezt a filmet hosszú évek óta kerülgetem, csakúgy, mint az írott művet is – amelyet, már legalább háromszor kezdtem el, de amin elakadok az első húsz oldal után – már a gondolat is taszít, hogy legalizáljak egy ilyen kapcsolatot. Annak ellenére, hogy:
– nem forgott a gyomrom és nem találtam undorítónak ami a két ember között folyik és ez azért van, mert egyáltalán nem volt kémia Irons és Swain között – és valljuk be, ez így van jól.
– nekem semmiféle erotikus felhang nem jött át; egyáltalán nem találtam, talán csak egy apró nyomát az erotikának, spoiler ott éreztem gyomortájékon, hogy „itt valami elindul”
– ez a rendezés nem mellőzte a humort sem és ez nagyon jót tett ennek az amúgy meglehetősen komoly sztorinak
– Irons és Langella alakítása nagyon rendben volt, de szinte már úgy vagyok velük, hogy bizonyára akkor írnék hosszan róluk, ha nem tolnának bele mindent. Mr. Irons figurája amúgy is ikonikus, szemei is beszélnek, ő maga helyett is, és nem olvastam a regényt ugyan, de leginkább a szomorú antifőhős van az ábrázatára írva, illetve az a megfoghatatlan lelki bánat, amit akár lelkiismeretfurdalásnak is nevezhetünk, amely fölött minden alkalommal kérdés nélkül átgázol, csakhogy magaénak tudja Lolitát – mesteri alakítása egész keserédes szájízt hagyott maga után a számban; a délutánom sikerült Melankóliává avanzsálni
– a fiatal hölgy játéka remélem díjat ért számára – ragyogó hozzáértéssel lett válogatva erre a szerepre.

És utolsó megjegyzésként, (egyáltalán nem tartok attól, hgoy megköveznének érte): ezt a filmet igazán csak azok a férfiak értik, akik képesek beleszeretni egy 12 éves lányba, tovább megyek, akik teljesen elvesztik józan eszüket, hátrahagyják a békét, a talán néha méltatlan és unalmas életüket, és önmagukat bebörtönzik egy 12 éves lány lábai közé.

2 hozzászólás
bonnie9 

A látottakhoz képest
-bármit is írnék a történetről, túl felszínes lenne.
-bármit is írnék a kapcsolatról, túl sok a támadási felületet kínálna pro és kontra.
-bármit is írnék az alkotók munkájáról (különösen az operatőréről), túl kevés lenne.
-bármit is írnék a színészekről, nem adná vissza a természetes és hihetetlenül érzéki játékukat.
-bármit is írnék az érzéseimről, nem fejezné ki azt, ami bennem van.
Most csak a csillagok maradnak.

3 hozzászólás
NaNa_88 

Ez nagyon nem az én filmem. Még csillagozni se tudom normálisan. Látom, hogy jól össze van pakolva, de én ezt nem tudtam értékelni. Az egész kapcsolat számomra érthetetlen és leginkább taszító volt. Értem én, hogy Jeremy Irons, de azért ha az apámnak kellene lennie, akkor legyen az. Az én gyomrom ezt nem tudja befogadni. Arról nem is beszélve, hogy a csajt 5 perc után ki tudtam volna csinálni, annyira idegesítő karakter volt. Jól eljátszotta Dominique Swain? Az biztos! Mert kb minden második jelenetnél képen töröltem volna. Számomra ez a soha többet kategória.

5 hozzászólás
Nicole88

Érdekes atmoszféra lengi körül végig a filmet.
A szexualitás és a vágy elég erősen jelen van egész idő alatt.
Akár még lehetne unalmas is, de valami nem hagyja, hogy az ember unatkozzon alatta.
Lolita szerepe egyszerre zseniális és rémidegesítő, néha le kellett állítanom a filmet, emészteni a látottakat.
Humbert amilyen kis gyámoltalannak tűnt, a végére nagyon is meg tudott lepni.

Ad3lka

Ladies and Gentlemen of the jury…
I have to say that I regret all I did before that last goodbye in Coalmont.
But I regret nothing of what came after.

Wolly

Jaj, nem tudom hol kezdjem.
Mondjuk alapfogalmak tisztázásával, hogy mi is a nimfa és mi is pajzánkodás, incselkedés? Vagy, hogy számomra az elején totál el lett szúrva, és inkább tekintettem a „kiscsajt” szirénnek és közönségesnek, mintsem nimfának és pajzánnak?
Kár volt az elejét ennyire elszúrni, mert egyes jeleneteknél el lett találva a nimfaság, de kb. végig csak közönséges nőt láttam, mintsem hamvas liliomot. És ezáltalán semmi liliomtiprót nem láttam, csak kiherélt ember vívódását. És azt a hatalmas „buzgó megrontást” sem tapasztaltam, ugyanis nem volt mit megrontani. A vége meg megint rétestészta és mesterkélt. Az egyik szemem nagyon nagyon sír.

6 hozzászólás
Gabriella_Balkó 

Éppen 2 hónapja olvastam a könyvet, nem gondoltam volna, hogy ilyen „gyorsan” abszolválom a belőle készült filmet is.
Szerintem nagyon jól sikerült adaptáció. A téma ugye bicskanyitogató, de meg kell mondani, hogy ez egy sikerült film. A szereplők tökéletesek. Jeremy Irons jól játszotta a szerelmes férfiembert, Dominique Swain pedig Lolitát – már a 2. jelenetnél úgy képen tudtam volna törölni, a film egész tartama alatt idegesített, szóval jól hozta a szerepét.
De még egyszer biztos nem nézem meg, annyira irritált. Kis kígyó…

Imoran 

Véleményem szerint a lány egyáltalán nem gyerek, nagyon is tisztában van az „értékeivel”, ezért nem is tudom őt sajnálni. Sokkal inkább együtt éreztem Jeremy Irons karakterével, tök jól hozta a reménytelenül szerelembe esett, vívódó, ellenállni képtelen figurát, aki kihasználtak, majd eldobtak. Egy gyermeteg lány komolytalan szexuális érési folyamata szembe állítva egy vesztébe rohanó érett férfi szerelmével…egyértelmű, hogy tragédia lesz a vége. Kíváncsi vagyok a Kubrick verzióra is.

Chris90 

A könyvet nem olvastam még, így összehasonlítási alapom nincs, de ez a film tetszett. Alapvetően jó, hogy árnyalja a karaktereket és a dolgokat, kicsivel több mélységet ad mindennek, mint ahogyan elsőre gondoltam. A színészi játék zseniális, Dominique Swain választása kicsit más megvilágításba helyezi a történetet. Én nem tudtam elvonatkoztatni attól, hogy 17-18 évesnek néz ki, holott Lolita – tudomásom szerint – jóval fiatalabb. Igen, valószínűleg nem fognak berakni egy 12 éves kislányt Lolita szerepére (mondjuk, én ennek örültem, mert akkor tuti nem bírom végignézni a filmet), inkább csak azért volt „szerencsétlen”, mert így nem teljesen jön át a pedofilizmus, sokkal inkább olyan, mintha egy nagy korkülönbség lenne csak, de még mindkét fél (majdnem) felnőtt. Több mint két órás a film, de cseppet sem unalmas, amiért hatalmas pacsi jár az alkotóknak.

3 hozzászólás
StAngela

Egyszerűen fantasztikus volt!
Minden elismerésem a rendezőé!
Tökéletesen, a finom árnyalatokra is ügyelve adta vissza Nabokov regényét.
Egy élmény volt! :)


Népszerű idézetek

Londonna 

Reggelente Lo volt. Egyszerűen csak Lo. Ahogy ott állt 150 centisen, fél pár zokniban. Lola volt, amikor nadrágot vett. Az iskolában pedig Dolly. A hivatalos papírokon Dolores. De a karjaimban mindig csak… Lolita. Szememnek fénye, vágyaimnak tárgya, a bűnöm, a lelkem. Lolita.

Londonna 

Összezördüléseink ellenére minden zűrzavar, az örökös grimaszai és az egész veszélyessége és reménytelensége ellenére, mindennek ellenére a Paradicsomban éreztem magam. Ennek a Paradicsomnak az égboltját a Pokol lángjai színezték. De mégis csak Paradicsom volt.

Londonna 

Nem voltam igazán felkészülve erre a két szerepre. Egyrészt egy ártatlan lány buzgó megrontója voltam, másrészt Humbert, a boldog háziasszony.

Londonna 

Csak néztem, néztem őt, és olyan világos volt számomra, mint az, hogy meg fogok halni; hogy jobban szeretem őt, mint bárkit, akit valaha is láttam vagy elképzeltem ezen a Földön.

Londonna 

Don't touch me; I'll die if you touch me.

Londonna 

– Ki ez a kicsike?
– Hát a lányom.
– Mese. Nem igaz.

Londonna 

– I missed you. I missed you a lot.
– Well I haven't missed you. In fact, I've been revoltingly unfaithful to you. But it doesn't matter, because you don't care about me anymore anyway.
– What makes you think I don't care about you?
– Well you haven't kissed me yet, have you?

Londonna 

– I feel like we're grown-ups.
– Me, too.
– We get to do whatever we want, right?
– Whatever we want.

Londonna 

I looked and looked at her, and I knew, as clearly as I know that I will die, that I loved her more than anything I had ever seen or imagined on Earth. She was only the dead-leaf echo of the nymphet from long ago – but I loved her, this Lolita, pale and polluted and big with another man's child. She could fade and wither – I didn't care. I would still go mad with tenderness at the mere sight of her face.

Londonna 

– Ott az én kicsikém. És ezek a liliomjaim. Szeretem a liliomot. Már a neve is szép, nem gondolja?
– Gyönyörű. Gyönyörű!


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján