K (K-Project 1.) (2012–2012) 17

Isana Yashiro egy nap, az iskolából hazafelé menet őrült hajszába keveredik. Egy gördeszkás fiú, aki látszólag lángokat idéz meg a kezével, egyértelműen meg akarja ölni… a segítségére egy hozzá hasonló korú fiú siet, aki könnyedén legyőzi bár a támadóját, de úgy tűnik, maga is a vérét akarja.… [tovább]

angol
japán

Képek 4

Szereposztás

Namikawa DaisukeIsana Yashiro
Ono DaisukeYatogami Kurou
Sugita TomokazuMunakata Reisi / Kék király
Tsuda KenjirouSuou Mikoto / Vörös király
Komatsu MikakoNeko
Kakihara TetsuyaAdolf K. Weismann / Ezüst király
Sawashiro MiyukiAwashima Seri
Fukuyama JunYata Misaki
Sato SatomiYukizome Kukuri
Miyano MamoruFushimi Saruhiko

További szereplők

Kedvencelte 8

Várólistára tette 32


Kiemelt értékelések

Valentine_Wiggin 

Nem bírtam aludni rá egyet. Túlságosan pörgött rajta az agyam, tehát lehet, hogy kicsit összeszedetlen írás lesz, de legfeljebb majd finomítgatom.
Egy barátnőm már majdnem három hónapja nyaggat, hogy „nézzünk már K-projectet”, és annak ellenére, hogy ódákat zengett róla, és szinte mindenben megegyezik az ízlésünk, valamiért nem lelkesedtem túlzottan ezért az animéért. Aztán most kapóra jött a munkaszüneti nap, mert maratonozni kellett.
És te jó ég. A sorozat majdnem felééig a néző nem ért semmit. Szó szerint semmit. Beszélnek egy rendszerről, a királyokról, látunk képességeket, belecsöppenünk egy furcsa krimi szálba, ott van egy halom izgalmas, jópofa, néhol tragikus jellemű karakter (meg esetenként a kissé zavaró fanservice, de nem viszik túlzásba). Aztán szép lassan elkezdik szórni az információmorzsákat, és végül kb. a 10. részre összeáll a kép, lecsapják a labdákat, és a K-project zseniális lesz. A történetről komoly spoiler nélkül lényegében semmit nem lehet mondani, elképesztő csavarokat használ, és nagyon komoly filozófiai és érzelmi kérdéseket boncolgat.
Karakterek – ez a másik pont, ahol szerintem kiemelkedőt alkotott. A filozofikus, nagyon kaotikus történetekben, akár könyv, akár film, akár anime, jellemzően nem a karakterek a fő fókusz, a néző nem tud mélyen kötődni a figurákhoz, mert teljes mértékben az üzenet szolgái. Nem ők építik a cselekményt, hanem ahhoz idomulnak. A K-projectben viszont szinte mindenki végtelenül szerethető annak ellenére is, hogy nem válik karakterközpontú sztorivá. Muszáj kiemelnem Shirot, mert a srác nagyjából az első feltűnésével, a klasszikus, laza, kissé igénytelen egyetemista stílusával, a cselekménybe csöppenésekor mutatott értetlenségével, és a jó szívével azonnal közel került hozzám, ahogy pedig haladtunk előre, és megmutatkozott a ravasz, játékos, intelligens, mondhatni jóindulatú manipulátor énje, már egyértelmű volt, hogy új tag van a kedvenc listámon. Nagyon zavaros karakter, de túlzás nélkül mondom, hogy az egyik legjobb anime főhős, akivel találkoztam. A másik két kedvencem, Reisi és Mikoto közül Reisi tipikusan az a figura, akit én mindenhol kedvelek, a komoly, határozott, okos vezető, akinek egy kicsit nagyobb az arca a kelleténél, de azért megbízható és realista. Mikoto pedig jelenetről jelenetre úgy lopta be magát a szívembe, hogy észre sem vettem – vörös királyként egy személyben testesítette meg a szín kettősségét, ő volt a pusztító erő, a harag, a bosszú, de a szeretet és a melegség is. Hozzá kapcsolódtak talán a legizgalmasabb szimbólumok spoiler, és spoiler. De Kuro is szerethetően kétarcú srác, egyszerre az erős, elismert harcos, aki könyörtelen, de erkölcsileg rendkívüli tiszta, másfelől viszont képes csapatanyukává avanzsálni, teljes vállszélességgel bekapcsolódni egy iskolai projektbe, vagy irreálisan lelkesedni idézetekért. Még a fanservice karaktereknek is van jelleme, humora, szerepe a cselekményben, nincsenek felesleges, vagy felületes figurák.
Az animáció gyönyörű, nem nagyon realisztikus, de mégis vannak egészen szép képek. A zene nagyon hangulatos, tökéletesen eltalálták, jól használják a csendet, az egyes hangeffekteket is. A szimbólumok működnek, az egész történet okos. Tudja, hová irányítsa a figyelmet, hogy zavarjon össze, hogy ne vedd észre azt az apró jelet, kis előreutalást, amivel betájolhatnád magad. Biztos, hogy többször meg kell majd nézni, hogy mindent észrevegyek.
Ugyanakkor a második évadtól nagyon tartok. Gyönyörű, nagyon okos zárása volt, ami egyszerre meghatotta, felemelte az embert, és töltötte el a tudattal, hogy valami csak most kezdődik… de szerintem jobb úgy, ha ennyiben is maradunk. Valószínűleg belenézek majd a filmbe és a második évadba is, de már csak a plakátok és képek alapján is azt mondom, valószínűleg olyan elemeket nulláztak le, amik nélkül súlytalanná és üressé válik az egyébként igazán erős finálé. A legrosszabb, ami történhet, hogy számomra ez a tizenhárom rész lesz a K-project – ez is nagy élmény volt.
Elemzésem a történetről: https://todaywiggin.blogspot.com/2020/06/k-project-elem…

2 hozzászólás
Cendrillon0002

Aludnom kellett egyet az értékelésre. Egyáltalán nem tudtam sokáig a létezéséről, de egy értékelés meghozta a kedvemet.
Az in medias res kezdés miatt sokat nem értettem belőle, aztán szép lassan minden kezdett letisztulni.
A szereplők nagyon szerethetőek, nekem a kedvencem Kuro és Neko lett, de Mikoto és Shiro is a szívemhez nőttek.
A szimbolika nagyon erős, a történet pedig több filozófiai kérdést is érint.
Egész tömény lett a rövidségéhez képest, de nagyon jó volt.
A végén sikerült pityeregni, a Madoka Magica óta nem érintett meg ennyire egy anime lezárása (bár nem sokat néztem eddig), a videót meg már tervezem. Jöhet a második évad és a Seven Stories meg a Missing kings, de nekem azért így kerek a történet.

9 hozzászólás

Népszerű idézetek

Valentine_Wiggin 

Kurou: Nekem nem az számít, hogy egy ember hogy néz ki, vagy milyen a személyisége. Én a tettek alapján ítélem meg a másikat.

Valentine_Wiggin 

Shiro: Szerintem mindegy, hogy ki voltam, vagy mit követtem el a múltban. A lényeg, hogy az az „én” aki most vagyok, tudjon felelősséget vállalni érte.

Valentine_Wiggin 

Reisi: Nem szolgál se jót, se rosszat. És amíg meg tudja tartani ezt a semleges pozíciót, téged, a testőréül szegődött Fekete Kutyát is megtarthatja, ezzel az egyik legértékesebb sakkbábút mozgatva a táblán. A fiatal nőstény strain segítségével pedig úgy manipulálja az érzékelésünket, ahogy akarja, beleértve a tiédet is. Talán mind csak a fiú színjátékának részesei vagyunk.
Kurou: Igazad lehet. Állandóan ostobán heherészik. És szinte minden szava hazugság.
Reisi: És úgy gondolod, érdemes egy ilyen emberért kockára tenni az életed?
*Kurou elmosolyodik*

Valentine_Wiggin 

Kusanagi: Akármilyen fenyegetően is viselkedtél, a kölyök úgy állt hozzád, mint egy régi haverhoz, és másról sem hablatyolt, csak hogy királyi hűbéressé fog válni. Aztán tényleg, szó szerint király lett belőled. Tudod, sosem hittem, hogy az a fajta vagy, aki megvédi, vagy összekovácsolja az embereket. Én inkább bombának tartottalak, nagyon rövid kanóccal. De ő valami mást is meglátott benned.
Mikoto: Neked volt igazad.
Kusanagi: Lehet. De amióta király lettél, már nem bomba vagy, ami robbani készül. Sokkal inkább puska, ami megvédi, akit kell.

Valentine_Wiggin 

Shiro (Kurounak, mikor letérdel előtte): Ugyan már… miért vagy ilyen formális? Hiszen barátok vagyunk, nem?

Valentine_Wiggin 

Fushimi: Ki nem állhatom azokat az embereket, akiknek „nagy szíve van”. Valójában olyan, mintha mindig lenéznének fentről. Nem érdekli őket, hogy milyen kicsinyes küzdelmei vannak azoknak, akik őket szolgálják. Ha királynak lenni ezt jelenti, az szerintem szomorú és szánalmas egyszerre.

Valentine_Wiggin 

Mikoto: Nem arról volt szó, hogy hánynod kell, ha egy levegőt szívsz velem?
Reisi: Időnként azért kedvem támad toxikus levegőt szívni.


Folytatása

Összehasonlítás

K-Project


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján