K: Return of Kings (K-Project 2.) (2015–2015) 75% 8★

Hajjajjajj. Igazából oldalakat tudnék írni arról, hogy mi a baj ezzel az évaddal (és sokat is fogok), de ha csak egyszerűen és röviden kéne megfogalmazni: az a baj, hogy az első évad folytatása. Mert önmagában tisztes iparosmunka lenne, látványos akció, szép animáció, kellemes zene, pár csavar, és gusztustalanul sok fanservice. De a K folytatásaként valami borzalmasan átgondolatlan és igénytelen katyvasz, ami a saját lábában botlik el, a saját szabályait rúgja fel, a saját karaktereit rombolja porig.
Az alaphelyzet egyszerű, eltelt egy év az előző évad vége óta, a Kék és Vörös Klánok kivételesen nem azzal vannak elfoglalva, hogy egymást öljék, mert van egy nagyobb ellenfél a színen. Kurou és Neko meg bóklásznak a két csapat között, próbálnak békét tartani, és közben persze keresik Shirot. Aztán meghal az Arany Király, az újként színre lépett Zöld Klán akcióba lendül, Shiro pedig visszatér a cselekménybe, hogy jó főhősként kivegye részét az eseményekből.
Az első évadban a szín-szimbolika mindent átszőtt. Az volt az alapja a jellemeknek, a rendszereknek, harmonikus, ötletes megoldások születtek – itt azon túl, hogy a Zöld Klán fogalmam sincs, hogy lett technológia orientált, mikor a zöld a béke, a harmónia, a természet és az élet színe, úgy általában mindent sikerült felrúgni. A Kék Királyunk, Reisi simán elveszíti a fejét, agresszívan, rosszindulatúan viselkedik másokkal is, és a saját klánjával is, az emberei ellene fordulnak, és csak az utolsó részekre tér vissza a józan, igazságra és rendre törekvő vezér, akit megismertünk. Új színként a szürke jött be (ami igaz, hogy szinte ugyanaz, mint az ezüst, de kit érdekel), de a szimbolikának semmi, de semmi köze a karakterhez. Tökéletesen elfelejtették a világ és a történet egyik bázispontját, innentől pedig gyakorlatilag menthetetlen volt az egész.
De ha ez nem lett volna elég, a karakterrombolás nem csak a szimbolika által meghatározott figurákat érintette, hanem például Shirot is, akitől elvették a teljes első évados karakterfejlődését, elvették azt a szerethető lazaságot és játékosságot, amit mindig mutatott, egyszerűen mindent, amiért kedvencnek fogadtam. Kurou teljesen jelentéktelen háttérkarakterré vált, gyakorlatilag a fináléig mást sem csinál, mint főz, elveszett a kettőssége a könyörtelen harcos és a csapatanyuka között. Fushimi ugyan mentett egyet a végén, de ő is viselkedik sértődött, tiszteletlen kis majomként, ami nagyon nem illik hozzá. Awashima és Neko színtisztán fanservice karakterek szintjére süllyedtek le, gyakorlatilag Anna és Kusanagi azok, akik végig megtartották a megismert és megszeretett jellemüket.
A főgonosz motivációja káosz, nem lehet követni a hozott döntéseket, és nem csak az első évadra jellemző, misztikus titokzatosság lengi be a sztorit, hanem szó szerint semmi alapja és stabilitása, nincs mögötte semmi, amikor kibogozzuk a szálakat. Sodródunk egyik cselekményelemtől a másikig, de sem a történeten belül, sem írói szinten nincs ok-okozat.
Összességében, én igyekszem úgy tenni, hogy a K-project véget ért az első évadnál. Nagyon látszik, hogy csak a siker miatt akartak lehúzni még egy bőrt róla, egyébként pedig nem volt egy épkézláb ötlet sem. Nagy kár érte, mert fantasztikus világ és karakterek.
Bár csak érintem ezt az évadot, de az elemzésem linkje:
https://todaywiggin.blogspot.com/2020/06/k-project-elem…

Ennek az évadnak egyetlen pozitívuma van: Hogy szép az animáció és a rajzolás.
Egyébként logikátlan, inkoherens, kukázza a szereplők teljes jellemfejlődését és a szimbolikát. A vége meg egyszerűen röhejes volt. Nagyon mérges vagyok.