Mirai Nikki (Mirai Nikki 1.) (2011–2012) 78% 62★

Az alapötlet jó volt, hiszen szeretem a túlélős-játékos sztorikat és tetszett az is, ahogy belekeverték a szerelmet. A megvalósítástól több ponton fogtam a fejem, a grafikától nem vagyok teljes mértékben lenyűgözve, a végét borzalmasan elrontották, de ami a legszörnyűbb volt, hogy majdnem az összes szereplőt utáltam.

Amano Yukiteru a leghősietlenebb hős, akit valaha láttam. Gyáva és nyápic kölyök, aki állandó jelleggel bőg, és konkrétan arra van utalva, hogy egy lány megvédje. A folyamatos hisztijei már az első részekben kikészítettek, és ezt a színvonalat hozta majdnem a végéig, bár a tizenkilencedik epizód körül mintha felcsillant volna a remény, hogy mégis életképes a srác. A legszánalmasabb az volt benne, hogy tisztában volt saját magával, de azért bőgött tovább. Egyesek éppen emiatt szánták, de engem kegyetlenül zavart, annak ellenére, hogy valószínűleg a legtöbbünk ugyanígy viselkedne ilyen szituációkban.

Gasai Yuno vérbeli yandere; nekem nagyon bejöttek a váltásai, viszont egy idő után nagyon kiszámítható volt a cselekményszála, ráadásul unalmassá vált, hogy ugyanazt csinálja mindig, csak pepitában. Az ő karakterével szerintem sokkal több mindent lehetett volna kezdeni, vagyis inkább sokkal jobban lehetett volna kezelni őt.

Rajtuk kívül kismillió másik mellékszereplő felbukkant, mindegyik defektes volt valamiben, bár szerintem egyik sem annyira mínuszos (leszámítva talán a vak pasast), mint Yukiteru. Akiket érdemes kiemelni az Uryuu Minene és Akise Aru, ugyanakkor velük kapcsolatban is azt érzem, hogy nem hozták ki a maximumot az ígéretes szereplőkből. A maradék naplótulajdonosok közül voltak olyanok, akiket értelmes, emberi cél vezérelt az istenné váláshoz, míg mások szimplán ölnivaló görények voltak. Elég színes a felhozatal, nemtől és kortól függetlenül bárkiből lehetett játékos, elég rendesen vegyítették a csapatot.

A vér folyt rendesen, a karakterek halomra haltak, egy rakat olyan ember is, akik simán élhettek volna. Elég rendesen elhúzták a történéseket, bár azt hiszem, körülbelül kettő-három nagyon filler rész volt, a többi azért lényeges cselekmény. Nem arra épült a dolog, hogy epizódonként elpusztítsanak valakit. Ez önmagában jó, de a végére már elegem volt az egészből.

Tetszett, hogy volt szerelmi szál, de az utolsó epizódokban töménytelen mennyiségű nyálat kaptunk, és egyébként is, a túlélőjátékból átorientálódott az anime „Gasai Yuno tragikus élete” filmmé. Mondjuk volt pár pillanat, amikor elsírtam magam, de nem voltam elragadtatva akkor sem.

Igazából teljesen rendben lett volna, ha nem úgy van vége, ahogy; elővettek igen ötletes és hatalmas csavarokat, amikkel addig tekergették a történetet, hogy folyamatosan az volt az érzésem, ne tovább, mert kezd elegem lenni. Szerintem kicsit túlzásba estek, negyed ennyi információval is boldog lettem volna. Körülbelül a huszadik résznél lezárhatták volna egy frappáns kis véggel.

A zenék nem voltak rosszak; az első opening annyira tetszett, hogy teljesen belemászott az agyamba és rengetegszer meghallgattam már. Hátrányuk viszont, hogy ha nagyon figyel az ember, a képi világuk spoilert tartalmaz.

Összegészében azt gondolom, ez egy igen ötletes, tetszetős anime, amit kicsit túlkomplikáltak, és ez sajnos az élvezhetőség rovására ment. Ez nem feltétlenül az anime készítőinek hibája, beleolvastam a mangába és az sem tetszett jobban. Az utolsó hat részt szívesen átírnám, a főszereplőt lecserélném egy kicsit belevalóbb alakra, és máris szuper lenne. Egyébként meg abszolút lekötött.

Imádtam. Eddigi legjobb animém volt. Néha, főleg a végére kissé zavarossá vált a történet, de aztán mindent megtudhattunk. :)
Kedvencem Kilencedik és Akise volt. Kilencedik egy nagyon erős női karakter, akinek hatalmas pofája van. :D Akise viszont csak nagyon aranyos és okos. ^
A két főszereplővel valahogy nem sikerült annyira megbarátkoznom. Yukit még szerettem is, de Yunot…huh.
Az alapsztori nagyon tetszik, ahogy a kidolgozás is. Ilyenfajta végkifejlet eszembe nem jutott volna.. összezavart, de akkor is nagyon imádtam. :D

Ezt is már nagyon régóta beszerettem volna pótolni és most el is jött hogy rászántam magam. Nagyon tetszett, érdekes történet. Volt többször olyan mikor idegesített egy két szereplő, de inkább csak hagytam és néztem tovább :P A vége pedig durva volt, azért már lehetett sejteni egy kicsit hogy ez fog történni :) plussz érdekesség :P Kíváncsi voltam, megnéztem és Yunoval ugyanolyan személyiségünk van… Szeretjük az infj-ket spoiler x3

Animés körökben körberöhögnek, ha ki mered ejteni a szádon, hogy szereted ezt a sorozatot, viszont ha emlékeim nem csalnak, én szerettem. Én egy kifejezetten jó animének tartom, mondjon bárki bármit, ez elé talán még most is le lehetne ültetni, pedig már rég kinőttem az animézésből. (Érts: Már nem az én stílusom)

Annyira lekötött és izgalmas volt,hogy szinte egy nap alatt befejeztem :D
Csak faltam a részeket :3