I'm not there – Bob Dylan életei (2007) 70% 63★

Ez nem az az egyszernézős film. Minél több mindent tudsz Dylanről vagy olvastál tőle dalszövegeket, gondolatokat, annál több réteget tudsz lefejteni erről a történetről, és igazán megéri… Tetszett, hogy külön életet éltek életének más-más fejezetei, így is rávilágítva a különbözőségükre, amik ugye mégis csak az egész meg a részei… Válogatott színészek, nagy nevek, és jó kis alakítások. Cate Blanchett pedig elképesztő. Hihetetlen milyen sokszínű… Külön kiemelném a dalokat, és köztük is a nagykedvencem, All Along the Watchtower, ami itt csak épp megvillan, de azt legalább Eddie Vedder hozza el nekünk.
Jó helyre került az az Oscar, és nem baj, ha nem mindenki érti a Bob Dylan-jelenséget… még én sem igazán, de ami már átjött, az lenyűgöző.

Aki nem ismeri Bob Dylan teljes életútját, nem a zenéin nőtt fel és/vagy nem amerikai, annak javaslom a Wikipédia oldal sűrű használatát filmnézés közben. Persze a film enélkül is élmény, és sokat megtudunk belőle Dylanről, csak épp nem úgy, ahogy megszoktuk. Todd Haynes egyedi tisztelgése ez a legenda előtt, aminek minden percét biztosan csak ő érti igazán. Engem Cate Blanchett miatt érdekelt, és maximálisan meg vagyok elégedve, lejátszott mindenkit a vászonról és minden percben öröm volt nézni, azt a csodás alázatot és tehetséget, amivel Dylant megjeleníti.

Hú. És még egyszer csak ennyit tudnék mondani. Nagyon eltalálták szerintem ezt a filmet, meg kell vennem DVD kiadásban is.

A Művészben néztük annak idején. A többes megszemélyesítés szerintem zseniális ötlet. A zenék pedig a mai napig velünk vannak.

Mikor egy film minden egyes szava gyönyörködtet.

Jó film.
Érdekes, hogy ki hogyan próbálta megfogni Dylant.
Ledger és Gere nem próbált dylankedni, önmagukat adták, működött.
Blanchett eljátszotta, fantsztikusan.
Bale megpróbálta eljátszani, nagyon mellé nyúlt, borzasztóra sikeredett.
Whishaw valahol középúton játszott.