Holtpont (2015) 70% 93★

Nekem ez tetszett. Izgalmas, látványos volt. Bár a szereplőktől nem voltam elájulva, de jók voltak.

Harmadszorra élveztem a leginkább. Elképesztően látványos, egy hatalmas adrenalin löket, szexi szereplőkkel. Sok hiba van benne még így is, de ha átadod magad az élménynek, akkor nagyon élvezhető. Nem gondoltam volna a mozi után, hogy én még kétszer megnézem, de úgy látszik kellett, hogy igazán élvezni tudjam.

Tény, hogy eleve nem vonzott a gondolat, hogy megnézzem, mert túlságosan szeretem az eredetit ahhoz, hogy csak úgy hipp-hopp benyeljem az újítás gondolatát. Nem is véletlenül vártam vele nyolc évet, és ha nincs a remake kihívás, valószínűleg ennyiben is maradtunk volna, de hát gondoltam, most már biztosan lehiggadtam én is, talán beérett a film is…
Hát nem jött össze…
Azt éreztem, hogy sokat akart az a bizonyos forgatókönyvíró szarka, aki gyűrű helyett (nem először) alapanyagot lopott, csak míg ez a Thomas Crown esetében piszok jól sült el, addig Az emlékmás már felhergelt, a jelen film pedig totál kiakasztott.
Miért?
Mondom.
1. A legnagyobb hibája azt gondolom az, hogy az eredetinek a szellemisége veszett el leginkább. A motiváció, a gondolatok, az eszmeiség, az életérzés.
Ha akarok egy extrémsport filmet csinálni, akkor csináljak egy extrémsport filmet, de ne úgy, hogy azt akarják velem elhitetni, hogy aki egy extrém sporthoz ért, az mindenhez is ért, méghozzá a profiknál is profibban. És nem egy ilyen személy van, hanem mindenki olyan kőkemény, hogy Ethan Hunt is hozzájuk jár jótanácsért. Csak egy példa, ami nem is a film része csak megemlítik, hogy hárman egyszerre végeztek bázisugrást a Mount Everesten. Eddig ez mindössze egyetlen embernek sikerült, neki sem a csúcsról és mára ő is halott. Ők simán megcsinálják hárman is csak úgy brahiból, miközben teszem azt egy hegymászó minimum az egész életét felteszi arra, hogy feljusson a csúcsra ugribugri nélkül is. És a filmben összességében 1 hónap alatt megtesznek spoiler, köztük Utah is, mert aki motorozni tud, az nyilván mindent tud. Ez a szál nem az életérzésről szólt, mert abból semmit nem tudott átadni, hanem hogy akkorát mutassunk a kamerával amitől mindenki eszét veszti, csak nekem nem a felszabadultságtól és az átéléstől, hanem a hiteltelenségtől sikerült mindezt.
Ha akarok egy FBI filmet csinálni, csináljak egy FBI filmet, de akkor találjak ki egy önálló sztorit hozzá.
Ha akarok egy földmegmentő ökoterrorista filmet csinálni, akkor csináljak azt, de azt jól és ne próbáljak meg álfilozofikus mélységeket belenyomni egy teljesen komolyanvehetetlen extrém akcióorgiába, amiből aztán végül nem lesz semmi, csak egy hamis Robin Hood az elején, aki el is tűnik a végére.
Ha ezeket ötvözni akarom, akkor ahhoz vagy zsenialitás kell vagy irgalmatlan szakmaismeret vagy a kettő együtt, vagy különben minden marad a felszínesség és a túltolt látvány elegyében, de közben elvész mindaz, amit mondani akart a költő…
2. Ha már látvány. Manapság, mikor egy mezei telefonnal is szuper tájképeket lehet csinálni, önmagában a „szép a táj” már kevés ahhoz, hogy a hátán elvigyen egy filmet. Természetesen emelheti a minőséget (és sok-sok filmben brutál meg is teszi), de ahhoz kellenek alapok is, amit lehet emelni.
3. Elvileg van az a magasság, ahonnan nem tanácsos vízbe ugrani. Elvileg…
4. Ramírez-re én csak az Igen napból emlékszem, ahol kedveltem, itt ennek ellenére az ő alakítása volt, amitől a legjobban féltem (nyilván Buddy iránti tiszteletem okán) – mégis pont ő volt az egyetlen, akinek a játékát díjazni tudtam. A film után olvastam, hogy saját bevallása szerint rajongója az eredeti filmnek, ezért nem másolta az eredeti karaktert, mert úgy érezte, hogy amit Swayze Bodhival tett, az „beautiful and unique” volt, és nem lehet cél, hogy megpróbálják újraalkotni. Köszönöm neki mind a gondolatot, mind az egyedi játékát. Szívesen megnéznék vele egy filmet, amiben hasonló a karaktere csak Holtpontos körítés nélkül.
5. Tyler – itt Samsara – szerepe ebben a sztoriban totálisan felesleges volt.
6. Annyiszor hangzott el, hogy melyik cselekedet kinek az útja, hogy vártam, mikor kap fel valaki a bukósisak helyett egy másfajtát és közli ugyanilyen fennhangon, hogy Ez az igaz út…
7. A film összes szereplőjén egyesével több a tetkó mintha egy random tízfős fegyenccsoporton összességében számolnánk, de ahhoz képest, hogy a főszereplőn elvileg legalább 7 évesek már és a többiek sem a film alatt varratták, olyan feketén és hibátlanul világítanak, hogy a gyerekemen a rágótetkó is eredetibbnek tűnik.
8. 500 bankból spoiler – ott biztos logikusan megéri spoiler, hiszen az alkalmazottal okkal utaznak fel, hogy a jónépet kiszolgálják :D
9. Az egész bandát spoiler, vagy 10 különböző extrémsportnyi drága felszerelésre és utazásra jut belőle mindenkinek, spoiler nem is beszélve, de nem tellett legalább egy Bear Grylls tűzgyújtó szerszámra, helyette viszünk külön előre faragott fát és csomózott kiskötelet, hogy látványosan ősembereset játszhassunk.
Szóval lehetett volna ebből 3 külön piszokjó filmet is forgatni – egy extrémsportos látványorgiát, egy akciódús és hasonlóan látványos FBI kalandot vagy egy figyelemfelkeltő ökofilmet –, de szerintem Bigelow eredetijét békén kellett volna hagyni.

Óda az adrenalinhoz.

Sok helyen bele lehetne kötni, nem tökéletes.
Viszont a hangulat, az operatőri és a kaszkadőri munka egészen csodálatos. (A sziklamászós jelenetsornál nagyon rosszul lettem.)
Külön piros pont a környezetvédős vonalért.

Nagyon tetszett.

Hihetetlenül szép volt látványilag. A vége is úgy volt tökéletes, ahogy.

Nem volt rossz film, elég látványosra sikerült ugyan, de a története nem egy nagy szám, azért egynek jó. Az eredeti filmet nem tudta túlszárnyalni, Patrick Swayze és Keanu Reeves alakításával nem lehet felvenni a versenyt szerintem. Ez a verzió nálam az egyszer nézős kategóriába esett bele, míg az elődjét már láttam néhányszor és még biztos, hogy megfogom nézni párszor, az örök kedvenc marad.

Nem szoktam filmeken meghatòdni, de ez meglepő mòdon ezt a hatàst vàltotta ki belőlem. Meg azt, hogy „ ha nagy leszek, ökoterrorista leszek”. Làtvàny szempontjàbòl amúgy igényli a mozit, a làtvànyos extrémsport jelenetek miatt.

Régen láttam már ennyire semmitmondó és unalmas filmet.* És igen, értettem az üzenetet, hogy a környezetre vigyázni kell, de ettől még semmitmondó marad, mert egyáltalán nem közvetítette jól a témát. Olyan „meh” élmény volt ez a film (Szirmai után szabadon).
A sztori nagyon gyengus és fájdalmasan kiszámítható, a dialógusok sem voltak túl jók, a szerelmi szál erőltetett, a színészek játéka úgy ahogy elment, de semmi kiemelkedő. Ellenben csillagos ötös jár időhúzásért, mert az aztán volt bőven és ahol csak lehetett (kb. mindenhol), ott alkalmazták is.
Látszik, hogy a látványra nagyon gyúrtak, de ez az egyetlen erőssége ennek a filmnek, mást nem tud felmutatni.

*Ez csak rám vonatkozik, ugyanis a többieknek tetszett.

Rendesen összekuszálták a motivációkat, hogy jól passzoljon a XXI. századi, éppen aktuális propagandákhoz. Vannak XX. századi filmek, amiket fel sem lehet túrni, ki sem adják újra, elfelejtik promotálni is, örülnek, ha feledésbe merül, és vannak olyanok, amiket dollárcsilliárdokért újraforgatnak, itt-ott az eredetihez képest érdekesen kozmetikázva.
Hagyhatták volna az eredetit is annyiban, nem volt abban annyi potenciál, hogy mindezt megérje, csak ha bele akartak gyúrni jó adag kamu környezetvédelmet, Föld-aggódást, és jó adag kvótát. Oké, látványos, főleg, hogy a főhős most már minden terepen is extrémsportol, és ezeken a halmazállapotokon úgy megy a falig, hogy közben sértetlen marad, és ott áll meg, ahol kell. Szépen látszanak a felsőtestén a tökös tetkói is, amik mindjárt leugranak a képernyőről, annyira feketék és frissek.

Arra jó volt, hogy eszembe juttassa milyen fasza film volt az eredeti Holtpont és hogy jó lenne újranézni.
Egyéb erényei a gyönyörű tájak és hogy egy picit ennek a remake-nek is sikerült felélesztenie bennem a zabolátlan szabadság iránti vágyódást, de korántsem olyan mértékben, mint az eredeti.
És ennyiben ki is merültek a erények. Újabb felesleges remake.