Helyben vagyunk (2011) 71% 10★

Nem szeretem Sean Pennt. Főszereplőként látni Sorrentino filmjében… hát, ki kellett bírnom. Ráadásul a karakter, amit játszott, hát idegtépő. Legalább a film zenéje és a kamera jó volt. Magát a történetet sem tudom hova tenni. Útkeresés volt?
Mindenesetre kihúzhatom a listáról.
3. filmem Sorrentinotól.

#Lumiere

Sean Penn szeret politikai témákba belenyúlni. Ezúttal a náci háborús bűnösök vannak soron. Komoly a tartalom, nem rossz a film sem, csak Sean Penn sajnos néha full kreténben nyomja a karakterét, amit egy az egyben a 60 éves Ozzyról mintáztak. Ezzel együtt azért egyszer meg lehetett nézni.

    Azért mert Sorrentino, attól ez még egy bűn rossz film! Alig bírtam végignézni, annyira bosszantott és untatott egyidejűleg. (Persze, ha azt vesszük, ez is egyfajta művészet, hogy két ily ellentétes hatást tudott kiváltani!) Sean Penn alakítása totál modoros, műmájer, és hiteltelen az egész karakter. Valaki lentebb azt írta róla, hogy „egy az egyben a 60 éves Ozzyról mintázták” –, hát nem!!! Még esetleg Robert Smith-re hasonlít a figura a kirúzsozott szájával, sminkjével, tupírozott hajával és a spleenjével, de Ozzyra rohadtul nem! Életfelfogását, habitusát tekintve sem. Emlékszem, mikor Ozzyt azzal támadták, hogy egyes kölykök a Suicide Solution című dala miatt követtek el öngyilkosságot, akkor is nagyon karakánul visszaszólt mindig, hogy lósz…art, inkább a szülőknek kéne magukba néznie! És mennyire igaza volt!
Na, ez a Cheyenne meg, mint rég visszavonult, magában gyötrődő hajdani „rocksztár”, minden héten (!) elzarándokol a tinik sírjához, akik miatta ölték meg magukat úgymond… Bullshit!
    Az is hülyeség, hogy 30 éve nem találkozott az apjával, semmilyen kapcsolatot nem ápolt vele (mivel az apja utálta őt), de azután, mikor az meghal, fogja magát, és elindul, hogy bosszút álljon annak fiatalkori, a lágerben elszenvedett sérelmeiért… Elindul fegyverrel keménykedni, egy 95 éves vén trottyal szemben – aki a saját apjával nem volt képes szembenézni, ha-ha!