A 30-as években játszódó film három barátot követ, akik szemtanúi lesznek egy gyilkosságnak, majd maguk is gyanúsítottakká válnak. Saját kezükbe veszik sorsukat, leleplezik az amerikai történelem egyik legfelháborítóbb összeesküvését.
Kedvencelte 2
Várólistára tette 193
Kiemelt értékelések
Ezt nevezem kellemes meglepetésnek! Megannyi finnyogás került elém ezzel kapcsolatban, ezért amolyan Zs-tervként kezdtem el nézni – ám egyből a nyitással betalált nálam. Nagyon vevő vagyok az idült humorra, és ebben a filmben bizony megtaláltam az abszurditásnak egy finoman kiegyenlített szintjét. A sodró erejű nyomozásban olyan, sokat megélt karakterek vettek részt, akik érdekes és jól szervesülő személyes háttértörténettel rendelkeztek, és akik különféleképpen jelenítették meg a társadalom által megrágott, többé már be nem illeszthető, de magát kiköpni mégsem hagyó, hanem a lábát igenis megvető személyiséget, aki harcol és küzd, és még akkor sem adja fel, amikor aztán igazán minden összeesküszik ellene. Tehát mivel egy fordulatos, tipikusan hollywoodi történetben vándorlunk előre, állandóan olyan helyzet áll elő, ami valamilyen reális fordulatot, reális párbeszédet vonzana, ehelyett újra és újra kizökkentettek az oda nem illő vizuális vagy verbális részletekkel. Ez annyira jól esett. A reálisnak és a teljesen nem hétköznapinak ez az állandó játékban tartása.
Megértem, ha valakit ez idegesít, ha nem tud ráhangolódni, ha elkezd hiányolni dolgokat. A helyzet viszont az, hogy nem vagyunk szokva egy pusztán karikatúrából felépített történetre. Vagy legyen karikatúra, vagy legyen hősies amcsi film – a kettő együtt… Nyílegyenes vonal mentén válik el a két tábor.
Még meg fogom nézni egypárszor, az tuti.
Unalmas és idegesítő egyben. Kínos hogy egymás után megismétlik ugyanazt az információt. Minek? Ráadásul nem is fontos dolog. És a felesleges köröket amiket futnak unalmassá teszik. A nagy megfejtés sem túl meglepő de jól a szánkba van rágva. Nem igazán ajánlom.
Az Amszterdamban minden követhető, ha jól figyelünk, és a legvégére minden jelenet és furcsaság a helyére kerül, sőt a rendező a mai nem túl vidám világunkra reflektáló üzenettel enged utunkra, miközben élteti egy kicsit a művészetet és a szabad szelleműséget. De az egész nagyon nehezen befogadható, és a különlegességek se erősek annyira, hogy kiemelkedő vagy emlékezetes filmként maradjon meg bennünk mindez. Nehéz eldönteni, hogy egy félresikerült kísérlettel vagy egy szegény ember Wes Andersonjával van-e dolgunk.
Bővebben: https://www.roboraptor.hu/2022/11/07/amszterdam-film-kritika/
Egy fontos történelmi korszakot feldolgozó alkotást kapunk nonkonvencionális narratívával és többféle zsánerelemek hozzáadásával, ami viszont biztos, hogy kiakaszt majd néhány nézőt. A krimi vonal pusztán alap, sokkal erősebb a történelmi és a társadalmi vonal, amelyeket jól fest meg, viszont a mellékszálak és a dialógusorientált narratíva nem minden esetben lineáris, ami miatt egy jó harminc percet simán le lehetett volna hagyni, hogy pusztán a lényegre és a történelmi mondanivalóra koncentráljon a néző. Ettől függetlenül történelemtanárként tetszett, de azért látom, hogy sokaknak meg fogja feküdni a gyomrát.
Értékelés: 7/10
Szeretem a rendezőt, összehozott jó színészeket, szeretem az abszurdot is, de ez nem sikerült. Kár.
Egyértelmű volt , hogy megnézem a kedvenc rendezőm filmjét. Ráadásul eredeti hanggal néztem, szerintem ilyen nagy színészeket muszáj eredetiben hallani, nem szabad szinkronnal. Az is igaz, hogy nagyon kell figyelni, hogy még a cselekmény közben értsek minden összefüggést a filmjeinél. Szerintem sokkal kidolgozottabb, mint például az American Hustle, és érthetőbb is. Tökéletes szereposztás, nagyszerű cselekmény, fontos mondanivalóval a végén és csipetnyi humorral. A díszlet, a jelmezek és a korabeli utcák lenyűgözőek és élethűek voltak. Margot Robbie-t is egyre jobban kedvelem, Taylor Swift megjelenése pedig számomra nagy meglepetés volt. A végén nem számítottam a csavarra. Mindenképp érdemes megnézni!
Nagy szomorúságomra nem volt túlságosan jó ez a film. :C Szép volt, de nem jó. Pedig nagyon vártam, nemcsak a színészek miatt, hanem a szuperjó előzetes miatt is, ami alapján egyébként teljesen másra számítottam. Az egyik gond szerintem, hogy a film műfajilag kicsit skizofrén – kalandfilmnek vagy rejtélynek túl langyos és túl sok felesleges kitérővel és információval dobálózik, szatírának vagy vígjátéknak nem elég vicces, és Wes Anderson-os lighthearted képeskönyvkomédiának pedig nem elég karakteres és nincs elég szíve. A másik gond igazából csak az, hogy nagyon jó színészekkel akartak eljátszani érdekesnek ígérkező, de egyáltalán nem kibontott karaktereket egy nem igazán nagyon jó történetben, amitől az egész valahogy felemás és feledhető lett. Olyan kár érte!
Hú, őszintén nem tudom, mit akart a rendező. A trailer abszolút nem adja vissza a film hangulatát. Egy csomó klassz név, valami pörgősebbre számítok, de ez… Se nem pörgős, se nem lassan kibontakozó, se nem elég elvont. Nem igazán tudom, mi a szándék. Nem tudtam elkapni a hangulatot. És magyar szinkronnal még a színészeket sem tudtam annyira élvezni. Csak Christian Bale és Robert DeNiro magyarhangja égett be eléggé ahhoz, hogy elfogadjam. A többi zavart.
Chris Rocknak kb semmi szerepe, nem volt… Utána olvasok, hátha akkor kiderült, mit akart az alkotó. Meg talán egyszer megnézem eredeti hanggal.
De a forgatás biztos jó móka volt.
Szerk.: Utánaolvasás után más is kb. ezt mondja, hogy nagy katyvasz az egész :D De néhány megfontolásra érdemes gondolat is akadt.
Nagy katyvasz,és véletlenül se azt várd amit a trailer sugall,totál fura egy film. Csomó jó név,de ez nem elég…
Nem ajánlom…főleg ilyen mozijegy árak mellett.
A történet nehezen követhető. A film címe kvázi indokolatlan: kicsit olyan, mint amikor egy random megjelenő virágról neveznek el egy verses kötetet. A történet jó is lehetne, de a feldolgozását nem találták el. Mindazonáltal a képi világ szép és igényes, a ruhák nem mindig korhűk (női).
Népszerű idézetek
Valerie Voze: Because the dream repeats itself, since it forgets itself. That's why it repeats itself. This is the good part. But the bad part will come again one day, but for now, this is the good part. In Amsterdam.
Paul Canterbury: We make the finest prosthetic glass, industrial glass, top secret glass, military glass, every kind of glass except window glass. Unless, of course, it's bulletproof.
Burt Berendsen: You call your husband „general”?
Mrs. Dillenbeck: Only on the weekdays.
Burt Berendsen: What do you call him on weekends?
Mrs. Dillenbeck: That's a very personal question.
Burt Berendsen: Each one of us is given a tapestry, our own opera. This person and this person. Thinking about it… love is not enough. You got to fight to protect kindness. You get attached to people and things. And they might just break your heart… but that's being alive.