A visszatérés (Hegylakó 2.) (1991) 58% 89★

Förtelmes és ellentmondásos cucc, melynek egyetlen szerencséje talán az, hogy egyszerre esik bele az „annyira rossz, hogy már jó”, illetve a „mindennek ellenére is vannak jó részei” kategóriákba. Egyszer régen már írtam róla, ott egy életre kiéltem a vele kapcsolatos ambivalens érzéseimet, és ma már tudom indulatok nélkül nézni, átadva magam a nosztalgiának – mert álszent sem akarok lenni, gyerekként azért ez egy fergeteges cucc volt, csak hát amikor betöltjük a 12. életévünket, megváltoznak a filmekkel kapcsolatos elvárásaink.

A második Hegylakó mozi (már önmagában őrület, hogy ilyen van, nem? Mi lesz még itt, Gladiátor 2.?) megszületése és az alkotók hozzá való viszonyulása egyszerre vicces és szomorkás. A hányattatott körülményekről sok, egymással szembenálló sztori szól: az régen is nagyon elragadott, hogy egyetlen veterán, Clancy Brown mondott a legkategorikusabban nemet már a forgatókönyv első elolvasása után, sőt, ki is jelentette az eleinte lelkes Lambert-nek, mit gondol az egész koncepcióról. Ezt követően, bár Ironside elmondása szerint mindenki gyűlölte a cuccost, még Lambert is, elvileg ő szervezte be a stábba Connery-t, akinek nem is kellett volna visszatérnie az eredeti tervek szerint. Nem okvetlen vet mindez jó fényt Lambert-re, de végül még maga Mulcahy is küzdött, hogy levegyék a nevét a stáblistáról, a premierről pedig 15 perc elteltével vonult ki. Hát igen, itt senkinek nincs oka büszkélkedni – még Ironside-nak sem, pedig elvileg abban a vidám hitben él, hogy ő lett a kakas a szemétdombon, elvitte a show-t ebben a fergeteges összevisszaságban.
A sztori szellemi hátterét tekintve túlzás nélkül egy kreatív pöcegödör, mintha gyermekek találták volna ki gyermekeknek egy hátsó udvarban vívott kardozás háttértörténeteként. Mégsem teljesen kuka a mozi, ugyanis Mulcahy jó rendező, egyedi és nagyon karakteres stílussal, ezt pedig nem tudja elvenni tőle – pontosabban a filmtől – senki és semmi. Az első Hegylakó gótikus, elvont hangulatát is imádtam, és pusztán a vizualitás itt is lenyűgöző. Mármint ez a sötét, baljós, élhetetlen tónus, a gyönyörűen groteszk ábrázolása ennek a lepukkantott világnak lenyűgöző – a benne zajló jelenetek már változatosabb megítélésűek, de ha leszednék a sok sületlenséget a vázról és posztapokaliptikus akciófilmként néznénk a mozit, nem nagyon jutna eszünkbe panaszkodni.
Az azonban kétségtelen, hogy a Hegylakó univerzumhoz (atyaég, tényleg, hát ilyen is volt…) való hozzátétel nem nulla, hanem bőven mínusz… Furcsállom is, hogy ezután képesek voltak talpra állítani és nagyon komoly kultikus státuszig ellökdösni a franchise-t. A magam részéről mindig is úgy véltem, a Hegylakó egy film és slussz, még annak ellenére is, hogy gyerekként néztem valamennyit a sorozatból…

Nagyon rossz film a Hegylakó 2., de csak mert totális hülyeség az alapötlete. Sok résztényezője kedvelhető és izgalmas, szép, értékelhető. De ezekre is sötét árnyat borít a sztori, ami – nem lehet eléggé hangsúlyozni – kegyetlenül nagy hülyeség!

Hogy ez mi volt, én nem tudom. Az első filmet szerettem, és halványan dereng, hogy a sorozatból is láttam néhány részt és az is klassz. De ez… én ekkora zagyvasággal rég találkoztam (még úgy is, ha beleszámolom, hogy "régi film").
Volt pár viccesebb pillanat (pl a szabónál), de sem az, sem a színészek nem mentették meg. Azon gondolkodom, hogy be volt szívva, aki ezt írta (habár akkor még nem volt legális?). Aki meg zöld utat adott neki nyilván részeg volt.
Így elcseszni!
Na kérem, ez nekem is megy. Talán még kicsit jobban is. Tessék hozzám vágni a pénzzel teli kasszát és majdnem biztos, hogy találok ennél jobb sztorit, ami érdemes a vászonra. (Legrosszabb esetben javaslok néhány könyvet, ami megérne egy próbát, és még úgy is jobb lesz, mint eme förtelem.)

Igen, szóval… lehet, hogy kicsit haragszom.

Leginkább a nevetséges jelzővel tudnám illetni. Nem mondom, hogy rajongok az eredetiért, de tetszik, ez viszont olyan, mintha valami paródia lenne. Eleve belerondítottak az eredettörténetbe ezzel az időutazás dologgal, plusz a „főgonosz” is rettentően béna.

A Hegylakó – filmek közül ezt láttam először, gyerekként nagyon király volt (főleg, mert sosem láttam a legelejét). Felnőtt fejjel újranézve akkora marhaság, hogy fáj.
Az első rész jól felépített történetét kukázva, a halhatatlanokat másik bolygóról származó létformaként tünteti fel.
Michael Ironside iszonyatosan túljátssza a szerepét, az első film Kurganjét visszasírtam.
Logikátlan, bugyuta és teljesen felesleges folytatás.

Totál felesleges volt szerintem folytatni a filmet. Százszor inkább a sorozat, ha az ember nem bírja ki lefejezések nélkül…

Mi volt ez a rettenet?! :D

Épp hogy csak egy hangyafasznyival tetszett jobban, mint az első rész. De még ez is a 'háttérben elmegy, ha nagyon nincs más ötlet' kategória.

Az egyik legrosszabb film volt, amit láttam.

Magasságos egek…
Totális zsákutca ez a film.
Értelme nem sok van, logikát ne is keressünk benne, cserébe kínunkban röhöghetünk. Na jó, a metrós jelenet tényleg vicces volt. :D