A hotel zenekarának dobosa heves civakodást rendez a híres színésznővel, akit másnap holtan találnak a tengerparton. A holttest mellett egy férfi kabát öve, feltehetőleg a gyilkos eszköz. A fiatalember – Robert Tisdall – aki rátalált, ugyancsak kapcsolatban volt az asszonnyal, ezért elsőként őt… [tovább]
Fiatal és ártatlan (1937) 22★
Képek 1
Szereposztás
Kedvencelte 1
Várólistára tette 13
Kiemelt értékelések
Kifejezetten szórakoztató kis film, mely egy humorosabb krimi-thriller, mintsem egy vérbeli Hitchock mozi. Kellően kalandos, jó a humora, nem mellesleg nem is túl hosszú. Ami miatt viszont számomra emlékezetes maradt, az Nova Pilbeam alakítása, aki rendkívül szimpatikus volt Erica szerepében. Hősnőnk talpraesett, bátor, okos és mindeközben rendkívül nőies. Ha valaki még egyszer azt mondja, hogy kevés a belevaló női szereplő a mozi történelmében, akkor annak ajánlom, hogy nézzen meg pár Hitchcock filmet. Talál bennünk nem egy ilyen hölgyeményt!
Fene tudja mitől és hogy van ez, de Hitchcock harmincas években készült filmjei még mindig nagyon tetszenek. Speciális hangulattal és nagyon egyedi vizualitással megáldott darabjai ezek az életműnek, melyeknek a rengeteg épített díszlet, festett tájkép és modell sokszor annyira álomszerű hangulatot biztosít, hogy az kioltja a technikai esetlenségek kiváltotta negatív érzéseinket. Mindemellett szinte minden ekkor készült filmjéről elmondható, hogy a felütésüktől számított rövid időn belül bevonzzák és egészen a fináléig nem is engedik el a nézőt, emiatt sokkal feszesebbnek tűnnek, mint a későbbi, már a modernebb néző számára is befogadhatóbbnak tetsző művek.
A Fiatal és ártatlan tökéletes reprezentánsa az életmű fent említett időszakának. Úgy kezdődik, mint a korszak bármely mozija, lehetne éppenséggel egy Agatha Christie-darab is, amíg a 10-15. perc körül meg nem indul benne egyfajta akciószekvencia, menekülés és nyomozás, amolyan „üldözött ember" kaland. Nem nehéz észrevenni az ötlet hasonlóságát néhány modern akciófilmhez, például A szökevényhez, és meglepő módon bár a sztori egy-egy sablon-fordulata inkább a saját korára jellemző, az elért hatás már abszolút a kortársakat előlegezi meg. A Fiatal és ártatlan bizony viszi magával a nézőt, nem is kézen fogva, hanem átölelve és hajszolva, a műsoridő első órájáig alig hagy nekünk szünetet a felocsúdásra, de ott aztán a finálé előtt Hitchcock megpihentet minket – pont, mint a 39 lépcsőfokban. Ha van úgyszólván dramaturgiai hiba, akkor az a konfliktus feloldásának esetlegessége: a karaktereknek ekkor már nincs sok hatása az eseményekre, szinte csak a szerencséjükön múlik, hogy megtalálják a spoiler, aki azonban gyakorlatilag saját magát leplezi le, és könnyen lehet, ez a filmben addig látott rengeteg menekülés és nyomozás nélkül is megtörtént volna. A mozi nagy-nagy erőssége Nova Pilbeam alakítása, aki A férfi, aki túl sokat tudott idején is abszolút koraérett volt, és 17 éves korához képest itt is rengeteg megdöbbentően erős gesztussal dolgozik – igaz, ezek annyira menthetetlenül a harmincas évek filmszínészi mozdulatai, hogy sok néző számára ma már obskúrusnak fognak tűnni.
Nagyon tetszett a Fiatal és ártatlan, Hitchcock harmincas évekbeli filmjeivel még sosem volt rossz tapasztalatom.