Expedíció (2018) 66% 301★

Parasztvakítás vagy év sci-fije? Tele van vele a net, de én tudom, engem mivel vett meg magának ez a film. Pont az ilyen furcsa, embertől idegen ábrázolásokat szeretem.
Talán úgy fogalmazhatok, hogy nyugalmat megzavaró, horrorba hajló jelenetek kísérik a filmet, közben a természet valami bizarr módon megkeveredik, mindent állatot, növényt, embert beledobnak egy olvasztótégelybe, megforgatják a kaleidoszkópot, és kijön belőle valami színes szokatlan, nem összeillő furcsaság,
és a vége.. a vége valami borzongatóan csodálatos, szürreális képekbe torkollik, én azt úgyanúgy bámultam mint a főhősnőnk, ebbe bele lehetne veszni.
Annihilation – megsemmisítés, elpusztítás a címe a filmnek. Igen, van akinek pusztítás, de mi van, ha valakinek ez újraalkotás, játék az élettel.

Az elején nagyon tetszett a film, ráadásul kifejezetten kreatívnak tartottam nem csak a történetet, de a megvalósítást itt. Nagyon szép a látvány és a zenék is hangulatosak. Natalie Portman játéka is nagyon tetszett. De ahogy haladt előre a történet, kezdett kilökni magából. Egy idő után azt éreztem, hogy legyen már vége, mert nagyon eltávolodott az ízlésemtől és nem kaptam tőle semmit. Nem mintha tudnám, hogy mit vártam. Mindenesetre csalódás számomra, főleg a szereplők terén.

A mozinéző közönség általános agysorvadását kihasználva a filmkészítők abba az irányba viszik a filmeket, hogy baromi szép látványvilágot alkotnak, amibe belekáprázik a néző szeme, de értelmet, na azt nem tesznek a sztoriba, mert minek is.
Korábban a filmek feltettek kérdéseket, és adtak azokra válaszokat, vagy legalább is megadták a lehetőséget a befogadónak, hogy megfogalmazzon válaszokat. Aztán már csak feltették a kérdést, de az senkit sem érdekelt, hogy van-e bármi válasz (végül is addigra már csörgött a kassza). Az Expedíció új szintet lép, mert már kérdést sem tesz fel, így nem is kell választ keresnünk, elég a látvány. Már akinek.
Ebben a filmben jönnek valami idegenek, akik elkezdik mutánssá alakítani a környezetüket. És a Zónából senki sem jön ki élve. Bár én semmit nem láttam ebben a filmben, a Zónában, ami meg tudott volna akadályozni egy páncélos hadoszlopot, hogy szarrá lőjön ott mindent. Esetleg egy légicsapás, ugye (l. még: "Atomot nekik!").
És akkor mi a vége? spoiler Oké, hogy nem volt semmi ötlet, de át lehetett volna zörögni a szomszédba, hátha a Stevie gyereknek van valami écája, annyi színes borítójú könyvet olvas.

Nem tudom eldönteni, hogy mit gondoljak erről a filmről, kicsit azt hiszem kiégette az agyam. Úgy ültem neki, hogy abszolút semmit sem tudtam a történetről, ezért az eleje nagyon bejött, a sejtelmes hangulat, ami áradt belőle. Mintha nézőként én is ott jártam volna ebben a furcsa, ismerős, mégis ijesztően idegen, de nagyon érdekes világban. Aztán ahogy beindultak az események, nem is tudom. Nem volt annyira rossz, mint sci-fi, nem egy szokványos elképzelés, a megvalósítás is szép, de mégis annyi kérdőjel maradt utána. A végére szétesett az egész spoiler, nekem hiányzott belőle egy kicsit több magyarázat, értelem. Az utolsó jelenetből én azt vettem ki, hogy ez a klasszikus spoiler esete, csak most spoiler írja a történetet.

Olvastam a regényt, ahhoz képest pedig sajnos elég nagy csalódás a film.

Ami negatívum:
– a nyomasztó hangulatból számomra vajmi keveset tudtak visszaadni
– rengeteg jó dolgot megváltoztattak (pl. a pszichológussal kapcsolatban egy baromi ütős dolog kimaradt)
– az amúgy is zagyva történetet csak még zagyvábbá tették
– a vége… (Mármint, hogy mi lett az X térséggel. Ne már…)

Ami pozitívum:
– A látvány! Egyszer gyönyörű, máskor undorítóan brutális – és ez tetszett, hogy be merte vállalni a durvább dolgokat is.
– a zenék
– sokkal jobban bemutatták, mit is csinál tulajdonképpen az X térség

Összességében ez egy nagyon jó sci-fi, amit főleg azok fognak élvezni, akik nem nem olvasták a könyvet. Továbbá azoknak fog tetszeni, akik nem űrcsatákat várnak, meg falkában támadós űrszörnyes mészárlást, hanem a melankólikus, lassabb darabokat szeretik, erősen WTF történetmeséléssel. (És azoknak – ha már sci-firől van szó-, akik kedvelik a Solarist… )

Minden napra ilyen sci-fit!
Korántsem hibátlan alkotás, de szép, egyedi látványvilágú és történetű, nem akar túl sokat markolni és amikor mégis megpróbálkozik vele, az is jól áll neki. Szívesen néznék belőle több részt, egy tovább vitt ötletet. Tetszett amikor a végén elkezdett elborultabb lenni, spoiler. A történet lezárása nem igazán tetszett spoiler. Sci-fiseknek kötelező, nagyközönségnek sztem túl Netflixes (azért érződött rajta h lehetett volna még zsét költeni rá – ez mondjuk engem egyáltalán nem zavar).

Ez a film egy jó nagy kihasználatlan potenciál lett.
Az alapszituáció ezzel a rejtélyes területtel hemzsegett a lehetőségektől, de végül lett belőle spoiler állat meg egy viszonylag katyvasz vég.
Natalie Portman és Oscar Isaac között nulla kémia volt, de a karakterek úgy összességében hidegen hagytak.
Látvány persze nem volt rossz és zeneügyileg is volt 1-2 jobb rész.

Teljesen más mint a könyv; abból csak az alapötletet és néhány sugalmazott kérdésfelvetést emelt át.
A 2001 Űrodisszeához tudnám hasonlítani, de míg az a csillagászok és fizikusok odüsszeája volt, ez már biológiáé és a kognitív tudományoké.

Nem olvastam a könyvet,így teljesen ismeretlen volt a sztori számomra. Engem megfogott, izgalmas volt,végig lekötött, bár nem számítottam ilyen horroros jelenetekre xd Natalie itt is jól alakított. A téma is irtó érdekesen van tálalva, látványra is jó volt. Szuper film szombat estére ;)

Sokkal rosszabbra számítottam, ám lehetett volna sokkal jobb is. Több perc kellett volna bele, még egy óra mondjuk, hogy ez az LSD-trip teljes legyen – mert olyan volt, és az jó. A Csillagok között sem lett volna olyan jó, ha belepasszírozzák 2 órába. Sokkal több kalandot szerettem volna látni, sokkal több mutánst, sokkal több problémát: nekem valahogy kevés volt, éhes maradtam, pedig nagyon ízlett, ha pedig valami nagyon ízlik, annyit szeretek belőle fogyasztani, hogy megcsömöljek tőle. Ez van: mértéktelen vagyok, ez az én hibám, mégis úgy érzem, hogy valahol ez objektíve is kevés volt.