Csingiling és az elveszett kincs (Csingiling 2.) (2009) 81% 131★

Ez is aranyos volt. Tetszik, hogy Csingiling is megküzd olyan problémákkal, amiken az emberek is,- főleg a fiatalok átmennek. Barátság, féltékenység, veszekedés, kibékülés, összedolgozás stb.

Csingiling megint bénázik, és idegesítő… de a végére legalább tanul a dolgokból. Lehet, hogy az egyik részben megkedvelem…? Nekem mondjuk ebből valahogy hiányzott a többi tündérlány, és Sajt. Szerepelhettek volna kicsit többet is. De a bogár, Blaze (Láng) aranyos volt. A képi világ itt is ugyanolyan fantasztikus, mint az elsőben, és a zenék is tetszettek. A két troll civódása pedig nagyon vicces volt. Mivel lányom van, így tuti fogom én még látni ezt párszor, de legalább az addig eltelő pár évben leülepedhet a dolog.

A Tinker Bell mesék mindegyike tanulságos.
De mégis ez a rész van hozzám a legközelebb.

Nagyon cuki volt ez a kis szentjánosbogárka. :D

Szerintem nem volt rossz. Csingiling ismét bajba sodorja önmagát, és mindent megtesz, hogy helyrehozza hibáját. Nem is ő lenne… :) Még több részt!!!!

Mindig újranézős <3 barátok nélkül minden magányos.

Kicsit kiszámítható volt a legtöbb esemény, de azért nem rossz. És persze itt egy újabb mese, ahol a patkány gonosz. Hát csoda, hogy én is félek tőlük?
Viszont az ismertető elég zagyva, az eredeti történtet csak nyomokban tartalmazza.

Még mindig idegesít a főszereplő. Öntelt, hisztis, konfliktuskerülő, aki a legrosszabb pillanatban robban és elüldöz mindenkit maga körül. Az agyamra megy a mártírságával. Mindenesetre ezt már jobban lehetett élvezni, mint az első részt. A trollok bocsánatkérése pedig nagyon cuki kis etika oktató ovisoknak.

Imádom ezeknek a meséknek a zenéjét. Főleg, ami a végén van és a kincskeresőset :D És persze Láng a legjobb benne és imádni való is.

Ahogyan az életben, ebben a mesében is látszik, hogy nem lehet minden tökéletes. Persze már előre sejteni lehet, hogy lesz itt probléma, de szerintem egészen élvezhető módon mutatják be, hogy Csingiling hogyan szeretné ezt helyrehozni. Teszik a barátság bemutatása, tetszik a kis konfliktus, és itt is nagyon bírom Csinget, bár néha kissé túl hisztis, de ezzel meg tudok azonosulni. Szerintem különben nagyon király, hogy Csing nem a tökéletesség megformálója, mint mondjuk egy Barbie, hanem igenis hibázik és a személyisége sem hibátlan, így még hihetőbb az egész.