Jégvarázs 2. (Jégvarázs 2.) (2019) 78% 640★

Tudjátok, van az a szokás a Disney-nél, hogy megcsinálják az első részt, ami egy adaptáció. Jelen esetben fogták a hókirálynőt, kicsit megcsavarták a sztorit. Aztán megcsinálják a második részt. Aminek már legtöbbször nincs alapja, mert hogy a mesék véget érnek ott, ahol bejelentik a „boldogan éltek, amíg meg nem haltak”-ot: a mesék világa ráadásul elég zárt, általában nem egy univerzum van előttünk, hanem csak egy darab varázslatos királyság, komolyabb, lefektetett szabályrendszer nélkül… tehát a folytatáshoz ki kell találni a világot is, ami egy extra kihívás.
Ami klassz ebben a rajzfilmben: nagyon, nagyon szép a látványvilága. Látszik, hogy milyen munka lehetett a hajakban, a levelekben, a ködben, mert tényleg hihetetlen szép az animáció. A ruhák, a mozgások is, csak… azta. A mesehősök még mindig nők, akik kiállnak magukért és egymásért, és nem a szerelmi szál köré épül az egész: Elsa határozottan korrekt példakép, és a végére Annának is vannak pillanatai, amikor azt tudom mondani, hogy jó, ha a kislányok ezt a példát látják, és nem azt, hogy Hamupipőke megmenekült, mert szép, és nem szólt egy szót sem, mikor bántották. A dalok között van néhány kifejezetten fülbemászó: a Show Yourself határozottan tetszett, és a fordítókkal is egészen meg vagyok elégedve, sokkal kevesebb irreálisan modern kifejezés, és hasonló került a dalokba, igényes munka.
A problémám pont a világépítéssel van. Igen, tudom, mit várok, ez egy gyerekmese, de az írók nekiestek annak, hogy egy rendes fantasy-t csináljanak belőle, ahol a dolgoknak van magyarázata, van mitológiája, a világnak vannak régiói, és abba tört bele a bicskájuk, hogy meglegyen a monumentalitás is, de közben megmaradjon a meseiség. Az elvarázsolt erdő, az elemek szellemei egy nagyon jó (bár kicsit túlhasznált) koncepció, de én például képtelen vagyok túllépni Brunin. A földhöz óriásokat kapcsoltok, de a tűz egy aranyos kis szalamandra, aki ugrál és játszik? Értem én, hogy kellett a cukiságfaktor, de a legvadabb elemet ne csapjuk már le egy cuki kis szalamandrával! Mintha nem tudták volna eldönteni, hogy inkább mitológiát akarnak építeni, vagy Elsának kisállatot adni. spoiler A történetszálak nagyon nincsenek harmóniában, a fantasy vonal ha a kisebb bosszantó elemeket (Bruni…) leszámítva működne is, de az, hogy mellette Kristoff kétségbeesetten próbálja megkérni a barátnője kezét, aki finoman szólva rá sem bagózik, egy olyan éles, és komolytalan kontraszt, hogy engem állandóan kizökkentett a hangulatból. Anna és Kristoff egy aranyos, kicsit szerencsétlen páros lennének, de itt olyan szinten nem foglalkozott senki a sráccal (nem vicc, amikor Anna kétségbe van esve, meg sem említi), hogy egyszerűen nem láttam köztük a kapcsolatot. Egyszerűbb lett volna, ha egyszerűen a két testvér jön kalandozni, esetleg Olaf, a többieket meg otthonhagyják: akkor legalább kiegyensúlyozott lett volna a screentime.
Miért hét csillag? Mert ez egy mese. És valószínűleg, ha túl tudtam volna lépni ezen az ellendülésen a rendes high fantasy irányába, és hogy potenciálisan, más célközönségnek ebből igazából milyen jó történetet is ki lehetett volna hozni belőle, akkor sokkal kevesebb panaszom lett volna.

Nem is tudom, tetszett is meg nem is. Az első részt szeretem, de ez a rész egy kicsit erőltettet volt, mármint maga a történet izgalmas és érdekes lett volna ha nem énekelnek ennyit. Én imádom a musical-ket, mesékben is nagyon szeretem a dalokat, főleg a Disney-s dalok valami fantasztikusak de ebben a mesében egy dalt se tudnák mondani ami nagyon jó lett, meg az hogy 10 percenként van egy szám, na az sok és az a baj hogy egyik sem túl erős, inkább csináltak volna egy jó dalt mint 6 rosszat. Na mindegy is ez az én véleményem, nekem ez elvett a történetből.
Másik nagy bajom a szereplőkkel volt, kivéve Elsa és Olaf velük nem volt bajom, szerintem nagyon jó irányba vitték a karakterüket. De Anna és Kristoff nekem túl sok volt. Jó a végére összeszedték magukat de az elején valami borzásatóan irritáltak. Nem tudom hogy miért kellet őket ennyire elrontani.
De a többi dolog rendbe volt, a látványvilág gyönyörű volt mint mindig. A történet pedig érdekes. Az új szereplők közül a kedvencem a kis gyík lett, olyan édes! ^-^ http://images6.fanpop.com/image/photos/43000000/Frozen-…
De a víz spoiler.
Kicsit csalódás de azért egynek számomra elmegy. :))
https://media1.tenor.com/images/f353a5caaff4e6af7c560ce…

Én nagyon élveztem, és talán még kicsit jobban tetszett az első résznél is :) Szerintem sokkal mozgalmasabb és összetettebb volt. Egy kis előtörténetet is kapunk Elsa és Anna szüleiről. Most inkább Elsa volt a fókuszban, és mivel nekem ő a kedvenc karakterem, jobban lekötött, mint az első felvonás, de persze az is kedvenc marad. A dalok is nagyon jók, de egyik sem tudja überelni a Let It Go-t :)

Teljesen felesleges és értelmetlen folytatás, amiben minden dal giccses és magában foglalja a világ összes kliséjét. A szövegek emellett felváltva szólnak, valami eszméletlen badarságról, (lásd. Kristoff és Olaff számait) illetve szenvedésről, meg a nagy függetlenségről, (Elsa és Anna énekei) miközben a cselekmény haladását csak hátráltatják. Ha a teljesen érdektelen és ezúttal totálisan feledhető zenei betéteket kivesszük, mi is marad? Kb. 15 percnyi sztori arról, hogy le kell rombolni egy gátat. Oké, ennek persze van egy „mély” metaforikus jelentése, de hiába magyarázunk bele bármit, attól ez még nem lesz több. Ha ezeket félresöpröm, még akkor is ott a rengeteg értelmetlenség és baki, ami még egy mesénél sem megbocsátható. Például: spoiler Ezek mellett Kristoff-ból a folytatásra egy idiótát csináltak, plusz, ha még nem hasonlított volna eléggé az Aranyhaj-ra a karakterek felépítése, ezúttal megkaptuk a kaméleont is egy kisebb tuninggal, ami szomorú módon kb. az egyetlen értékelhető eleme a filmnek, Olaff beteg recapjével együtt.
Összefoglalva: A Frozen 2 a Disney egy újabb fantáziátlan bőrlehúzása, ami messze elmaradt az amúgysem túl erős eredetitől… még szerencse, hogy én ajándék jeggyel néztem.

Még mindig nagyon nem hoz lázba ez a mesefilm. De ez a része kicsit jobb volt, látványos, néha vicces jelenetekkel. Olaf még mindig cuki, vicces egy hóember, és Sven is aranyos volt. :-)

Jobban tetszett, mint az első rész; engem anno nagyon nem varázsolt el a Jégvarázs, mert Elsát leszámítva nem igazán kedveltem a szereplőket. A karakterek egy része most is idegesített, bár Anna nekem sokkal elviselhetőbb volt. Olafot én nem tudom szeretni, iszonyatosan sok, bocsánat.
Viszont. Nagyon látványos, érdekes történetű rajzfilm volt, de őszintén, ezen nem féltek a gyerekek? Szerintem elég sötétre sikerült a hangulata, ami nekünk bejött ugyan, de nem tudom elképzelni, hogy ez négy-ötéves kicsiknek való lenne. (Már pedig tele volt a terem nagyon apró gyerekekkel, hiába a hatos korhatár; amit még mindig kevésnek érzek.) A zenék egy része szuper volt; az Into the Unknown nekem sokkal jobban tetszik, mint a Let It Go (főleg angolul, a Panic! At The Disco változatban), viszont voltak nagyon semleges, semmilyen dalok is. Kristoff szólójában én értem ugyan a poént és tetszett is, bár nem igazán illett a meséhez, de ez megint olyan faktor, amit a gyerekek nem igazán tudtak hova tenni.
Mindent összevetve abszolút nem hibátlan, de remek folytatás, elképesztő látványvilággal; nekem tényleg sokkal jobban tetszett, mint az első rész. A végével mondjuk még barátkoznom kell, mert hazugság lenne azt állítanom, hogy elégedett vagyok.

Valahogy nem tetszett annyira, mint az első rész. Valami hiányzott belőle. Sokat gondolkoztam azon, hogy mi lehetett ez és csak arra tudok gondolni, hogy a téli táj varázsa.

Hát, nekem ez a 8 percenként búbánatos éneklés nem jött be. Meg már annyira nyálas, hogy amit megettem unalmamban a film közben, az gondolkozott, hogy visszajöjjön.

Nagyon tetszett, szórakoztató volt, látványos, vicces és szívmelengető. Örültem, hogy Elza és Anna testvéri kapcsolata hangsúlyosabb ebben a részben. Imádtam minden percét! A története izgalmas és érdekes. Akciódúsabb, mint az első rész. Jó, hogy láthattunk új karaktereket és, hogy több információt kaptunk a múlt eseményeiről is. A kedvenc jelenetem, amikor Olaf röviden és tömören összefoglalja az előzményeket. És persze Kristoff szerencsétlenkedései és a szívhez szóló dalocskája is vicces volt, nagyokat nevettem rajta. Egyszóval ez a rész is bekerült a kedvenceim közé és nálam többször nézős az is biztos! :)

A látvány :O A dalok :O