Csillagközi romboló: Penge (Battlestar Galactica 4.) (2007) 74% 25★

Nagyon nem bírtam Cain admirálist, meg az egész Pegazus bandát, szóval ennek a filmnek is úgy álltam neki mintha a fogamat húznák. Féltem tőle hogy majd próbálják velünk megszerettetni Caint, de szerencsére nem így lett (vagyis nekem nem tűnt fel).
Cain meg az egész Pegazus selejtesek és hülyék gyűjtőhelye. Egyszerűen felfogni nem tudom, hogy Caint miért nem spoiler …
A cylon részeken kívül, nagyon unalmas volt.
Nem tudtam egyik karaktert sem megszeretni, Kendra is ugyanolyan bolond mint Cain és spoiler .
Ui1: A visszaemlékezős részben, nem tudtak volna egy sötétebb bőrű színészt találni a fiatal Adama szerepére? Most komolyan, úgy világított az a srác mint egy fehérítő reklám…
Ui2: Szerintem ez a rész a 2. évad után jobban illett volna. Mondjuk lehet akkor spoiler

Már a sorozatban is rühelltem Cain admirálist (még mielőtt kiderült róla a „nagy igazság”), és ez a film csak megerősített abban, hogy mennyire antitálentum vezetőként. (hozzáteszem, magát a színésznőt sem tartom jó választásnak a szerepre).
Az esztelen erőszak ilyen mennyiségben sok volt – még ha nem is ezzel töltötték ki a bő másfél órát. A fő karakterek ezúttal háttérben maradtak, a hangsúly az univerzum Szörnyelláján volt és egy halovány Kara-utánzaton. Meg lehetett volna oldani érdekesebben is a Pegazus háttértörténetét (mondjuk már az sokat segített volna, ha legalább egy szimpatikus karaktert felsorakoztattak volna…). Egynek elment, de a sorozat szintjét nem érte el.

Azt hiszem, szavakban is értékelnem kéne a filmet, mivel csak hat csillagot adtam neki. Elöljáróban annyit, hogy a harmadik évad után néztem, hogy ne spoilerezzek el magamnak semmit.
Az elsődleges problémám az volt, hogy számomra végtelenül unalmasnak tűnt a film. Egy bögre kávé után hajszálnyira voltam attól, hogy elaludjak rajta (pedig szeretem a sorozatot), és nem egyszer több, mint tíz másodpercig csukva tartottam a szemem, miközben azt kívántam, bárcsak történne végre valami érdekes. Azok a részek, amelyekben a cylonokról volt szó, nagyon tetszettek, de nem érdekelt sem az admirális, sem a csaj története, akit a semmiből szedtek elő.
Olyan emberek történeteit mutatták be, akiknek minimális szerepe van a sorozatban (kivéve a mini Adama szál, ami nem volt rossz, de könyörgöm, ne csináljunk bazári attrakciót a közelharci jelenetekből), szerintem tele volt irreleváns részekkel és szörnyen vontatott volt. Idegesítettek az ugrálások az időben (tud ez jó lenni, de itt most nem), a kuszaság, az érthetetlenség, a filozófiai marhaságok a penge-létről és az aggresszív, gyerekkorától kezdve mocsok és öntelt admirális hülyeségei és legfőképpen az, hogy szégyentelenül kevés dolgot adott hozzá (szerintem) a történethez.
Ami tetszett, az a cylon szál (keveselltem), és ahogy bemutatták a Pegazus ominózus esztelen, igazságtalan és undorító akcióját. Nekem ez nagyon kevés volt. Ha a jövőben újranézem a sorozatot, száz százalékig biztos vagyok benne, hogy ezt NEM.

Érdekes adalék a Pegazus csillagromboló történetéhez, így kicsit árnyaltabban lehet látni az előzményeket, a szereplők előéletét.