George Monroe (Kevin Kline) középkorú építész élete során mindig is a munka volt az első. Rövid időn belül egyszerre dől össze minden jól felépített életében. Elbocsátják a munkahelyéről és szinte ugyanazon a napon végzetes betegséget diagnosztizálnak rajta orvosai. A megtört George a hátralévő… [tovább]
Az élet háza (2001) 58★
Képek 14
Szereposztás
Kedvencelte 16
Várólistára tette 93
Kiemelt értékelések
Van, hogy az ember elfelejti mi igazán fontos az életben. Hajtjuk magunkat napról napra, soha nem vagyunk elégedettek azzal, amink van, nem vesszük észre a sok kis apróságot, amik nagy dolgokká alakulnak az életünk során. Aztán belefutunk egy ilyen filmbe és hirtelen mindent másképp látunk…
Tökéletes!
Számomra legalábbis az!
A történet szórakoztató, egyúttal megható, a színészek egytől egyig maximumot teljesítenek, az pedig, hogy Kevin Kline viszi a prímet nálam csillagos 5-ös!!!
Ja, és garantáltan megríkat, pedig már igen sokszor láttam…
Azt hiszem, nagyon nem mindegy, hogy mikor, é. milyen korban, milyen élethelyzetben, a személyiségfejlődés mely stádiumában találkozunk ezzel a filmmel.
Gyakorlatilag minden benne van, ami az életben előfordulhat: öröm, bánat, szeretet, szeretetttlenség, szex, szerelem és magány, elválás és újra egymásra találás, siker és bukás, elbukás, lecsúszás és talpra állás, újraindulás, az élet és az elmúlás.
… és persze gyerek és kutya is, ami a sikerfilmek klasszikus receptje. Ám ez a film nem emiatt nagyszerű, hanem a történetvezetés során ábrázolt karakterek és emberi sorsok, a kapcsolatok alakulása, a karakterfejlődések, az adott élethelyzet, életszakasz szép, átgondolt és jól bemutatott, a színészek által pedig kiválóan visszaadott játék miatt.
Imádom. Régóta nagy kedvencem. Nagyon megható és tanulságos történet, ráadásul a szereplők nagyon jók voltak, különösen Hayden Christensen alakított nagyot.
Népszerű idézetek
Tudod mi a csodálatos? A változás lehet lassú. Észre se veszed a folyamatot, csak a végén. Közben nem látod, hogy jobbá, vagy rosszabbá válik az életed. De egy pillanat alatt is bekövetkezhet a változás. Velem megtörtént. Építs velem házat. Kérlek.
Mindig úgy gondoltam magamra, mint egy házra. Az voltam, amiben éltem. Nem vágytam szép, nagy házra, csak arra, hogy az enyém legyen. Azzá váltam, amivé kellett. Felépítettem az életem. Felépítettem a házam.
Hogy szeretlek-e? Teljes szívemből. Biztosan tudom, hogy önzésemben, haragomban szerelmem sosem szűnik irántad. És hogy ezt nem mondtam el, tévedésekkel teli életem legnagyobb tévedése volt. De az igazság nem tesz szabaddá. Szeretlek. Ismételhetem, amíg meg nem unod de ez csak arra ébreszt rá, hogy a szerelem nem elég, nem elég.
Most már jól hallom a hullámok morajlását. Korábban nem figyeltem rájuk. A szikla szélén állok és figyelek. Majdnem készen. Ha ház lennél, fiam, itt akarnál állni. Ezen a sziklán. A tenger felé fordulnál, és figyelnél, figyelnél…
Amit hiszel, annak néha semmi köze nincs a valósághoz, tudod? Néha egész másképp állnak a dolgok.