Édesek és mostohák (1998) 87% 278★

A film nehéz témát dolgoz fel, miközben hatásos és drámai. Igazság szerint szerintem nem maga a történet az, ami szerethető benne, hanem a két színésznő alakítása. Kicsit sajnáltam, hogy a férj abszolút semmilyen volt számomra. Mindent összevetve elég amerikai, ugyanakkor nagyon emberi is. Örülök, hogy láttam, de soha többé nem szeretném megnézni.

Annyira emberi! Azok a pillantások, közös emlékek és cinkos kacsintások. Nehéz egy ilyen témát úgy megfogni, hogy ne legyen túlságosan teátrális, és ne essen át a ló túloldalára, de itt úgy érzem, éppen megfelelő az arány. A végén tényleg nehéz nem elpityeredni, és ahogy a két nő a kamerába néz, abban minden benne van. A múlt és a jövő.

Régóta szerettem volna teljes egészében megnézni ezt a filmet, mert jó párszor láttam már belőle részleteket, amik kíváncsivá tettek. A két főszereplő, az elvált feleség és az új barátnő köré épült fel a történet, az ő hullámhegyekkel és völgyekkel tarkított viszonyát, a gyerekek figyelméért, szeretetéért való harcát követhettük végig. Összetett harc volt ez, melynek során mindketten próbáltak tisztességesen játszani, ám a másik mindig pont akkor döntött a tiszteletlen húzások mellett, s egy betegség kellett ahhoz, hogy elkezdjenek fegyverszünetet kötni, de az sem ment könnyen. Érzelmekkel teli, bonyolult kapcsolatuk egyértelműen a legfontosabb és ebből kifolyólag a legerősebb része volt a cselekménynek, amihez a főszerepeket alakító nagyszerű színésznők is alaposan hozzájárultak, nem is tudnék, de nem is akarok különbséget tenni kettejük között, bár Susan Sarandon karaktere talán egy kicsivel komplexebb és ezért jobb volt. Lehetetlennek tűnt oldalt választani, nekem legalábbis, mert jelenettől függően haragudtam is rájuk, ugyanakkor sajnáltam is őket, a legszebb közös pillanatuk pedig egyértelműen a kávézóbeli beszélgetésük volt. Mellettük a férfi főszereplő eléggé eltörpült, kissé kétdimenziós figura lett, ellentétben a gyerekekkel, ahol a kisfiú számtalan aranyos és vicces pillanatot szállított, a kamaszlány dühe, csalódottsága, tanácstalansága pedig legalább annyira sokrétűen jelent meg, mint az anyja küzdése. A sztori előrehaladtával megszaporodtak a megható pillanatok, amik azért is voltak rám nagy hatással, mert sajnos van tapasztalatom arról, milyen fiatal korban szembesülni a veszteségekkel.
Szép film, ami egy komoly és összetett problémát boncolgat, miközben jól egyensúlyoz a drámai és a könnyedebb részek között, a karakterei többsége kidolgozott, részletes és a remek színészi teljesítménynek hála, hiteles.

Huh, kemény.
Isabel az elején azért tényleg elég seggfej volt. Türelmetlen, egocentrikus.
De úgy az egész egyben… Sose kelljen átélnem. Orrdugulás megvan.

Gyönyörű film, minden év Karácsonyán megnézem, pedig nem is kimondott karácsonyi film szerintem. Annyira valóságos, és pont ettől szerethető. A színészek pazarul játszanak, hitelesen és soha nem tudom könnyek nélkül megnézni a végét. Imádom!

Elsőre egy egyszerű családi filmnek tűnik, ahol a mostohaanya vívódik a volt feleséggel és a mostohagyerekekkel de ez tévedés. Igazából egy szomorú filmről van szó ahol, mindenki boldog és szomorú is egyszerre. Megtudtam érteni mindenki helyzetét és nem tudtam utálni senkit sem a tetteikért. Az tetszett, hogy karácsonyra milyen békés lett a hangulat a szomorú körülmények ellenére. Arra az egy napra legalább mindenki legyen boldog.

Megszakadt a szívem. :(

Erős karakterekkel bemutatott ismerős történet, ami sok helyen elcsúszhatott volna, mégis volt benne végig valami olyan jó arányérzék, ami ezt nem hagyta. Fontos kérdéseket és konfliktusokat láttunk, tetszett a fejlődés és az út, amit a karakterek bejártak.

Egy ideje már szemeztem vele, most egy kihívás meghozta hozzá a végső löketet.
Érdekes, hogy mást ne mondjak. Szép ívet ír le a film, ahogy a kezdeti feszültség elvezet a végső megoldáshoz, és mindeközben persze a szereplők is változnak. Jól bemutatja a film, ahogy egy ilyen helyzetben igazából mindenki feszeng, és mindenkinek elég nehéz.
Susan Sarandon karaktere egyébként nekem néha elég gonosz volt spoiler Nyilván, valahol érthető, de nekem akkor sem szimpatikus. De aztán úgy alakul, hogy a szereplők felismerik: ebben a szituációban nem egymással kell versengeniük és harcolniuk, hanem összetartaniuk – ezzel teszik a legjobbat a gyerekeknek és saját maguknak is spoiler
A végén, nem tagadom, bekönnyeztem..
Mindent összevetve, ez egy nagyon szép film – mellesleg, most már tényleg felkerül a bakancslistámra az, hogy: Az Ain't No Mountain Hight Enoughtot énekelni a kocsiban :3

Soha nem könnyű, amikor a szülők szétválnak. Az sem mikor egy másik nő kerül a képbe. Az pedig végképp nem mikor a család egy teljesen megoldhatatlan problémával kerül szembe.
Ezeket a harcokat mutatja be az Édesek és mostohák, mely az a féle dráma, amitől gombóc nő a torkomban, amiben küzdök a könnyekkel, és amibe a szívem belesajdul de igazán.
Susan Sarandon óriásit alakít, Julia Roberts meg számomra még mindig imádni való.
Bár nem kifejezetten egy happy end történet engem nagyon meggyőzött. Biztos megnézem még egy pár százszor.