Anyák napja (2021) 69% 20★

Még így, napokkal a megtekintése után is úgy érzem, hogy ez egy nagyon szép film. Szép és lassú, aminek igazi élvezetéhez és értékeléséhez hangulat megléte szükségeltetik. Nálam ez pont adott volt, így a hatás sem maradt el. Egyszerűen jó volt nézni és belefeledkezni. Megmerítkezni a melankóliában, aminek végtelennek tűnő felszíne fölül időnként fel-felbukott a fejem, levegőhöz jutottam és látni / érezni véltem a nap langyos sugarait. De csak kicsit. Utána megint jött a süllyedés…
Igazi zsigeri mélabú, keserédesség, szomorúság itatja át ezt a filmet, aminek az operatőri munkája mindezt megpróbálja kicsit feldobni – nem ellensúlyozni! – azzal, hogy csodálatos, néhol derűsen színes, időnként pedig már-már festői képekkel dolgozik. (A könyvtári, illetve üres házban kószáló jelenet valóban olyan, mint egy mozgó festmény. Egyszerűen lélegzetelállítóan gyönyörű…)
A színészi játék korhűen komponált, hiteles. Ráadásul a kisebb szerepekben feltűnő művészek is lehetőséget kaptak arra, hogy szerény jelenlétükkel szintén valami maradandót alkossanak. Minden karakter mögött van valamilyen sors, legyen az úr(hölgy), netán egyszerű cseléd. Szimbiózisban mozognak a vásznon, mindenki hozzátesz valakihez valamit. (Vagy éppen elvesz… Persze szándékosan.)
Engem lenyűgözött Odessa Young alakítása, pedig bevallom őszintén, hogy a film feléig lappangott bennem egyfajta kettősség, amelynek végül szerencsére nyoma sem maradt. Nem tagadom, voltak pillanatok, amikor erősen Vanessa Paradisra emlékeztetett. Ez eleinte kicsit zavart, de aztán sikerült helyre tenni magamban az élményt. A lány, akit alakít, hihetetlenül a szívemhez nőtt, és ahogy haladt előre a történet, úgy néztem fel rá egyre jobban. Nem tagadom, a végén nagyon szomorú voltam, ennek ellenére a szívem mélyén valahol egy kicsit boldog is. Megannyi tragédia után egy igazi „vasladyt” láttam, akit bár kikezdett a sok vihar, ám ő töretlenül állt, még „rozsdásan” is.
A férfiak is nagyot alakítottak, bár bevallom, hozzám sokkal közelebb állt Donald (Sope Dirisu). Velük kapcsolatban nem igazán tudom, mit írhatnék spoiler nélkül, így talán inkább nem is teszem. De engem mindkét úriember meggyőzött – a karaktereiket jól életre keltették.
Olivia Colman tipikus példa a fent említett kicsi szerep / nagy játék fogalompárra. Nem kell itt semmit túlragozni, agyonmagyarázni vagy mesélni, néhány snitten és testbeszéden / arcjátékon kívül másra nincs is szükség. Minden rá van írva.
Colin Firth szintén. Esetében is pont ugyanezeket tudnám mondani, mint Olivia esetében, még úgy is, hogy ebben a szerepben nem mutat magából újat, sőt, már-már „unalmasan” hozza a szokásos színvonalat. De pont ettől jó és hiteles. Nem lehetett hibázni vele, tökéletes volt a feladatra. (Most pedig már csak azért reménykedek nagyon, hogyha egyszer eljut hozzánk is a film és kap egy magyar szinkront, akkor CsZ kapja meg ezt a karaktert, mert erre a szerepre csakis Ő lehet a tökéletes választás. Szinte hallottam is fél füllel, milyen lenne majd Vele. Hibátlan, mint mindig.)

Végezetül még annyit jegyeznék meg, hogy személyes kedvencem volt a castban Patsy Ferran Milly szerepében. Ahányszor mutatta a kamera, én annyiszor mosolyodtam el jó szélesen. Van valami ebben a lányban, ami felébreszti az emberben szunnyadó jókedvet. A kisugárzása annyira tökéletlenül bájos, annyira kis kedves, annyira nagyon angol… (Még úgy is, hogy a színésznő született spanyol. xD) Szinte már elfogott a sóvárgás, hogy de szeretnék én is egy ilyen kolléganőt / barátnőt a közvetlen környezetembe. Jó volt, na!…

Voltak kétségeim, hogy egy nem egészen 130 oldalas könyvből tényleg kell-e egy közel 2 órás filmet csinálni, és bár továbbra is azt gondolom, hogy lehetett volna 15-20 perccel rövidebb (főleg, hogy háromszor vagy négyszer is vége volt…), összességében ez egy remek könyvadaptáció. Nem egyszerűen elmeséli a könyvet, hanem értelmezi is, gondol róla valamit. spoiler És hát gyönyörűek a képek, na meg nem mellesleg: játszik benne Olivia Colman.
Azt hittem, egyszer megnézem, aztán annyi, de biztosan újra fogom még nézni.
Viszont ennél jobb plakátot is kitalálhattak volna hozzá.

Jó film de ez is olyan amit nem akarok újra nézni mert nagyon fájna