A program: Egy legenda bukása (2015) 64% 23★

Ez a film akkor tükrözte volna igazán a készítők szándékait, ha az Armstrongot játszó színész apró szarvacskákat visel a filmben, persze ezt nem merték felvállalni.
Rendben, hogy Armstrong csalt, és ez csúnya dolog, de ez a film szinte már azt állítja, hogy A. találta fel a doppingot, terjesztette el és kényszerítette rá másokra. A filmben A. öt percenként szúr magába egy tűt, viszont egy percet sem látjuk edzeni. Azért tisztázzunk valamit: a dopping rásegít, de alapvetően jónak, erősnek kell lenned, ha győzni akarsz, csak a drog nem tol fel az emelkedőn. Márpedig akik ezt a filmet látják csak, és nem ismerik a (kerékpár)sportot, azok ezek után azt hihetik.
Számomra emiatt nem tud hiteles lenni a film, és így már a többi állítását sem tudom feltétel nélkül elhinni.

Egy ikon bukása.
Jó kis film volt, amúgy is bírom a tényfeltáró sztorikat, Armstrong esete meg egyébként is egyedüli. Személy szerint sajnálom, hogy ilyesmire vetemedett, de azt még jobban, hogy maga a film nem arról a felvetésről szólt, miszerint az összes bicajos doppingol, és az egész Tour de France egy csalás. Kíváncsi lennék, volt-e benne bármiféle igazság, ha igen, megnéznék arról is egy filmet.

Akinek össze kellett raknia a soundtracket, az nagyon jól szórakozhatott. Ramones, Lemonheads, Cohen, Radiohead – semmi különös, csak egy bestof. A film is ilyen lett egyébként: a bestof pillanatok egy életút hegymenetéről meg a lejtőről. Benne volt a jó film ígérete, mert a három kulcsfigura dinamikája (Armstrong, Landis és Walsh) egész sokszor működött. Kár volt felhigítani az ismeretterjesztő részekkel. Értem az igényt, hogy képbe kerüljön a néző, de mivel a szereplők természetüknél fogva képben vannak, ezért szétszakadozik a történet. Gyakori hiba ez, amit még ellensúlyozhatna a kulcsfigurák jellemének markánsabb, akár túlzottnak tűnő ábrázolása, de itt ezzel sem éltek.
Sárga póló ide vagy oda, kicsit szürke lett ez az egész.

Az életben a legtöbb dolog nem fekete vagy fehér, ahogy ez az ügy sem az. Ezzel a szemben látszólag a készítők szándéka nem volt más, mint Lance Armstrongot beállítani a sport Antikrisztusaként. Az egész film csak abból áll, hogy Armstrongot lejárassa és egy arrogáns csalóként állítsa be, aki egyedül tett tönkre egy egész sportágat. A vége felé azt vártam, hogy bérgyilkosokat fogad, hogy elhallgattassa az ellene tanúskodókat. Kár ezért a filmért, mert az ilyen filmek csak akkor működnek, ha az ügyet több oldalról is körbejárják, de ez itt nem volt más, mint egyoldalú lejáratókampány. A színészek jók és az operatőri munka jó volt, de a forgatókönyv és a rendezés pont olyan képmutató, mint amilyennek Armstrongot beállította.

Sporttörténetből tanultam anno Armstrongról, így ezt jól egészítette ki a film. Utánaolvastam a jelenségnek is és az Oprah-val készült interjút is megnéztem. Összességében egy olyan, önmagának és a mindenki másnak is hazudó sportoló képét kaptam, akit hatalmas akaratereje mellett a dopping repített a csúcsra. Ennyi információ birtokában is hihetetlen, hogy milyen profi módon csaltak hosszú évekig, és komoly kérdéseket vet fel a mostanság aktív és világcsúcsokat döntő élsportolókkal kapcsolatban.

Mint film, nem sok értelme van. Egy ismeretterjesztő film leforgatása színészekkel. Ez nem moziba való, hanem valamelyik ismeretterjesztő csatornára.

Sportot űzni és nézni szerető emberként engem nagyon elkeserít, hogy azzal a tudattal kell megnéznem egy sporteseményt, hogy valójában nem emberek, hanem doppingszerek versenyeznek egymással. Emellett a sportolók közötti különbség nem abból adódik, hogy ki doppingol és ki nem, hanem ki tudja úgy csinálni, hogy ne vegyék észre és ki nem. Tudom, hogy milyen érzés nem elsőnek lenni egy versenyen, és azt még el is fogadom, ha a jobb győz le, de azt nem ha egy doppingszer. Nem tudom, hogy a film mennyire valósan ábrázolja Amnstrongot, de igazából nem is érdekel, mert végeredményen nem változtat…
Ha másra nem is, arra jó volt ez a film, hogy bemutassa, hogy mi zajlik manapság az ún. profi sportolók életében. A színészek is jól játszottak, pontosan azt érték el az alakításukkal, amit a készítők akartak. Egyszer talán érdemes megnézni.