Ha egy kis költségvetésű filmre azt tudom mondani, hogy mélyen betalált, akkor az azt jelenti, hogy az alkotók és a szereplőgárda egyaránt a szívét-lelkét adta a műbe… és ez iszonyatosan érződik is.
Jó, hát a film első felében már azon voltam, hogy kikapcsolom és hagyom az egészet, de szerencsére kitartó voltam, a kitartásom pedig egy olyan ajándékkal lett jutalmazva, amit csak az INK adhat.
(Mivel az első félidőben tengtem-lengtem az unalom földjén, így újranézős kategória)