Nem hozzáférhető számodra a kért oldal!

Erről szól most a Snitt

489 zóna filmekről »


Mozipremierek

Pásztorok (2024) Árnyékosztag (2025) Így neveld a sárkányodat (2025) Balhés nyaralás (2024) Égen-földön Natacha (2025) Jó reggelt, búbánat! (2025) Óvakodj a bohóctól (2025) Balerina (2025) j-hope Tour ‘HOPE ON THE STAGE’ in JAPAN (2025) A vándorló Föld (2019) A csúf mostohatestvér (2025) A föníciai séma (2025)

Streamingpremierek

Ellenállhatatlan kísértés: Spanyolország (2025–) A szer (2024) Mindörökké nyár (2024) Vissza az erdőbe (2023) Echo Valley (2025) Az imprózós akció (2025) A föld íze a számban (2023) A kokainjárat: Csempészek a levegőben (2025–2025) A mi korunk (2025) Ragadd meg a pillanatot (2024) Aniela (2025–) Titan: Az OceanGate-katasztrófa (2025)

Random kedvcsináló

A Gyűrűk Ura – A két torony (2002)

Engem valószínűleg az összes családtagomtól kezdve a baráti köröm tagjaiig mindenki meg akar kövezni, mert egyszerűen nem értem, hogy mit lehet ezekben a filmekben annyira szeretni. Oké, elismerem, hogy a történet nagyon eredeti, nagyon durván jól ki van dolgozva és a látvány tripla csillagos ötös, de valahogy nekem nem fekszik. Pedig Isten látja lelkemet én próbáltam szeretni. Az első részt talán sikerült is ( annak ellenére, hogy a blue-ray változatot végig aludtam, ami mellesleg a legjobb alvásaim Top 10-es listáján fent van), de a másodiknak is legalább olyan sokszor futottam neki, hogy végig nézzem. És itt jön az, amiért sokan a fejemet akarják venni: amennyire nem jön be nekem a Gyűrűk ura, annyira imádom a Hobbit filmeket. Egyszerűen azok jobban megfognak és sokkal élvezetesebbnek tartom őket.