Már kétszer is láttam a filmet (a könyvet nem olvastam), és mindkétszer nagyon szerettem. Nem gondoltam, hogy tudnak még ilyen király romantikus, vicces filmet összehozni, de szerintem ezzel az alkotással sikerült. Szerettem a történetet, noha persze kicsit idegesített az állandólagos „nem beszélünk egymással, ebből adódik a baj”, de talán pont ezért volt izgi is. Lily Collins addig volt jó választás, amíg meg nem „öregedett”, utána kicsit nehéz volt beleélnem magam, de a történet magával ragadt, így próbáltam nem arra gondolni, hogy ez már sok. :D Aranyos, kedves, szerelmes film, életszagú is, annak ellenére, hogy túl sok a véletlen, de hát az élet kiszámíthatatlan, sose lehet tudni.