Egyre inkább úgy érzem, hogy a romantikus vígjátékok a ’90-es lvekben élték a fénykorukat. Sokkal jobbak, jobb a történetük, a felépítésük, a mondandójuk és a színészek is sokszor. Nagyon tetszett az alapötlete, hogy olyan embereket követünk, akiknek látszólag semmi közük egymáshoz. A végén viszont nagy szépen összemossa a szálakat, szépen összeérnek, és kerek lesz az egész. Tetszett, hogy egy-egy kapcsolat különböző szakaszait láthattuk, különböző problémákat mutatott be nagyon jól. A színészek pedig szintén szuperek voltak. Ami miatt levontam csillagot az a hossza. Időnként unalmassá vált, két órát még ennyi szereplővel is nehéz érdekfeszítően kitölteni egy ilyen történettel. Ettől függetlenül tetszett, és örülök, hogy megnéztem.