Szeress, ha tudsz! (1998) 78% 81★

Végre egy jó romantikus vígjáték!

„A szerelemről beszélni olyan, mint építészetre táncolni.”

Egyre inkább úgy érzem, hogy a romantikus vígjátékok a ’90-es lvekben élték a fénykorukat. Sokkal jobbak, jobb a történetük, a felépítésük, a mondandójuk és a színészek is sokszor. Nagyon tetszett az alapötlete, hogy olyan embereket követünk, akiknek látszólag semmi közük egymáshoz. A végén viszont nagy szépen összemossa a szálakat, szépen összeérnek, és kerek lesz az egész. Tetszett, hogy egy-egy kapcsolat különböző szakaszait láthattuk, különböző problémákat mutatott be nagyon jól. A színészek pedig szintén szuperek voltak. Ami miatt levontam csillagot az a hossza. Időnként unalmassá vált, két órát még ennyi szereplővel is nehéz érdekfeszítően kitölteni egy ilyen történettel. Ettől függetlenül tetszett, és örülök, hogy megnéztem.

A kilencvenes években jöttek divatba a rengeteg – látszólag nem összefüggő – történetszálat mozgató és végül ügyesen egymásba fonó filmek. Ez is egy ilyen, és nagyon jó darab, nagyon jó színészekkel.

Folyamatosan azt vártam, hogy a sok kis történetszál majd valamikor összefut. Így is lett, de csak a film legvégén. És pont úgy, ahogy elképzeltem.
Azért nem nem csupán egy könnyed vígjáték, volt itt dráma rendesen, viszont nem a sírós fajtából.

Bocsánat, de hol volt ebben a vígjáték rész?!! Olyan fájdalmasan unalmas és depis volt, hogy csoda, hogy végig néztem. Művészileg biztosan nagyon érdekes és összetett vagy valami hasonló, de hogy szórakoztató értéke semmi nem volt (számomra), az egyszer biztos. A legtöbb karakter iszonyatosan irritáló volt, nálam nem nyert sajnos.