Hát ennyiszer is ritkán kerülgetett a síres egyetlen film alatt, mint most. Az elejétől a végéig pityeregtem kicsit. Ez az a film, amit a nehéz időkben érdemes majd elővenni, megmutatja, hogy még ha nehéz is, tovább kell lépni. Nem kell nagy dolgokban gondolkozni, hiszen tudjuk, egy-egy apró lépés sokszor többet számít, mint gondolnánk. Jó pélája a kitartásnak, az önmagunkhoz való visszataláláshoz, a fájdalom, a gyász kezelésének.
Az egyetlen, ami miatt levontam csillagot, az az apa volt. Nem értem, miért volt ennyire elutasító, azt meg pláne, miért kellett az spoiler Ott már nem volt mindegy?