Erről szól most a Snitt
Mindenféle jószágok!
Ázsiai Dorama OST/betétdalok
Moziplakátok
A Duna TV és a Duna World műsorai
Filmes Idézetek Játék
Snittblogolók
Disney filmek és mesék
Formula 1
Név-Film Játék
Premierre várva
Egy-kép-kocka játék
Bud Spencer – Terence Hill
Happy Bday! – Szülinapos kedvencek
Melyik az a film?
Filmzenék
Dorama
Jamie Flatters (Our Second Cousin)
Middle Finger Moments from Movies
Criterion Closet Picks
Filmes képek
Mozipremierek
Streamingpremierek
Random kedvcsináló
Az Oofurit évekkel ezelőtt ismertem meg, amikor az egyik Mondóban írtak róla, de akkor annyira nem foglalkoztam vele. Aztán nem rég belefutottam egy amv-be, úgyhogy újra előkerestem, és belefogtam.
Az biztos, hogy minden tiszteletem Abénak, hogy nem csapta le Mihashit, mert oké, hogy olyan volt a természete, amilyen, de néha egy picit már sok volt. Viszont amikor végül megtalálták a közös hangot és nevezőt, tökéletes páros lettek, szinte legyőzhetetlenek. És ez volt az egyik dolog, ami nagyon tetszett az animében, mert igen, néha előfordul, hogy a főszereplő csapat veszít, de ez előfordul, és ez adta meg igazán a valósághű vonalat.
Az mondjuk annyira nem tetszett, hogy 1-1 meccs el lett húzva több részig, de az is igaz, hogy így minden szereplő gondolata, amit különben mellőzni kellett volna, hangot kaphatott, és jobban megérthettük, hogy a szereplők érzelmileg min is mennek keresztül a meccseken.
Különleges anime volt, gyönyörű grafikával és fantasztikus zenével.