NA, így kell csinálni egy élőszereplős filmet! A történet kvázi a folytatása az animációs mesének, sok helyen a Hook c. filmre emlékeztetett, hiszen itt is a felnőtt főhősünket követhettük nyomon, aki már beletörődött a kegyetlen és szürke felnőtt-létbe. Persze, rengeteg klisés elem fordul elő benne, de az ember elfeledkezik róla abban a pillanatban, hogy a Százholdas Pagony lakói felbukkannak a felnőtt Róbert Gida életében. Utána annyira zseniálisan nosztalgikus lesz az egész, hogy minden második percben a sírás határán voltam! Kicsit sajnáltam, hogy nem sikerült mindenkinek az eredeti magyarhangját megszerezni, de az újak is jól hozták a szerepüket.
Mindannak ellenére, hogy nem számítottam rá, nagyon megszerettem ezt a filmet, nagyon jó érzés volt a lelkemnek :)