Nagyon szeretem a felnövéstörténet-filmeket, és ez egy nagyon jó darab a maga kategóriájában. Duncan egy szerencsétlen srác, és örülök, hogy nem voltam a helyzetében, de meg tudom érteni. Nem hordoz magában nagyon mély üzenetet, csak az általános dolgokat mondja el, és életigazságokból is csak annyi hangzik el, amennyit a műfaj megkövetel, viszont az tök jól. Owent meg imádtam. Úgy nőtt fel, hogy közben gyerek maradt, és titokban szeretnék egy kicsit rá hasonlítani.